Állatfarm

Miért nem olvastam el hamarabb?

Kifejezetten szeretem az olyan könyveket, amik elgondolkodtatnak. Azokat pedig kiemelten, amiken utána még hosszan, akár napokig elmélkedek. Nos, az Állatfarm egy ilyen olvasmányélmény volt számomra.

Izgalmas volt végigkövetni a forradalmat. Az azt követő építkezést, mind a farm életében, mind a társadalmukban. Majd szépen, fokozatosan minden átalakul és az Állatfarm elveszíti a célt, a reményt és azt, amiért annyit küzdöttek. Visszajutnak a kiindulópontra.

Tökéletesen mutatja be azt, hogy a hatalom mennyire át tudja formálni az embert (állatot), az egyént. És azt is, hogy a nép mennyire könnyen fogadja el azt, amit a vezető mond. Azt, hogy a változást elfogadják egy vállrándítással. Megdöbbentő és sajnos, valóságos.
Le tudtam vetíteni a munkahelyi problémákra. A cég fejlődik, viszont egyre több igazságtalanság ér bennünket és csendben elfogadjuk. Le tudtam vetíteni a politikai életre, a társadalmunkra... pedig milyen régi írás? Úgy tűnik, örök érvényű.

Tökéletesen leírja a mostani politikai helyezet…Magyarország olyan mint az állatfarm

Eszméletlenül vicces volt és közben pedig elszomorító is.
Röhejesnek találtam, hogy végül a disznók teljesen átvették az emberek szokásait, munkamorálját. Arról nem is beszélve, hogy a többi állat fejet hajtott minden új rendelkezés fölött. S eközben elszomorított,mert az állatok tettei újfent az emberi gyarlóságokra nyitották fel a szemem.
Vajon csak nekem jutott eszembe, hogy ez a mai és eljövendő társadalom kritikája?!
Mindig van egy disznó aki uralomra tör és vannak elnyomott barmok. Sajnos, ilyen a világ.
Akik még e mű elolvasása után is azt hiszik hogy egyenlőség van ember és ember vagy állat és állat között, megjegyzem: Alá és fölérendeltség van! Illetve táplálkozási-lánc!
S valójában ez a mű is arra mutat rá, hogy nem vagyunk kevésbé vadabbak az állatoknál.
Sőt, a birtokolni és uralkodni vágyásunk által valójában még rosszabbak is vagyunk!
Nagyon jó szatíra, amely manapság is megállja a helyét! Minden elismerésem az íróé.