Saját képekkel - Ismertető: "Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb a többinél." E szállóigévé vált mondat nagyjából össze is foglalja George Orwell 1945-ben megjelent kisregényének lényegét. Az 1984 mellett kétségkívül az Állatfarm az angol író legismertebb és legnagyobb hatású műve, amely szintén a totális diktatúrák működési mechanizmusát mutatja be - nem véletlen, hogy Magyarországon mindkét regény évtizedeken át csak szamizdat kiadásban volt olvasható. A két mű közötti legfőbb különbség az, hogy míg az 1984 egy elképzelt - igencsak ijesztő - jövő krónikája, az Állatfarm a múlt, konkrétan a szovjet forradalom és a sztálini diktatúra kiépülésének allegóriája. A parodisztikus történet hőseiben könnyen felismerhetők a legjelentősebb szovjet politikusok (Lenin, Sztálin és Trockij), illetve a különböző állatok által szimbolizált szervezetek vagy társadalmi rétegek. George Orwell klasszikus művét most új fordításban és Ralph Steadman zseniális illusztrációival kínáljuk olvasóinknak.- További ismertető: "Belelapozás".
Kifejezetten szeretem az olyan könyveket, amik elgondolkodtatnak. Azokat pedig kiemelten, amiken utána még hosszan, akár napokig elmélkedek. Nos, az Állatfarm egy ilyen olvasmányélmény volt számomra.
Izgalmas volt végigkövetni a forradalmat. Az azt követő építkezést, mind a farm életében, mind a társadalmukban. Majd szépen, fokozatosan minden átalakul és az Állatfarm elveszíti a célt, a reményt és azt, amiért annyit küzdöttek. Visszajutnak a kiindulópontra.
Tökéletesen mutatja be azt, hogy a hatalom mennyire át tudja formálni az embert (állatot), az egyént. És azt is, hogy a nép mennyire könnyen fogadja el azt, amit a vezető mond. Azt, hogy a változást elfogadják egy vállrándítással. Megdöbbentő és sajnos, valóságos.
Le tudtam vetíteni a munkahelyi problémákra. A cég fejlődik, viszont egyre több igazságtalanság ér bennünket és csendben elfogadjuk. Le tudtam vetíteni a politikai életre, a társadalmunkra... pedig milyen régi írás? Úgy tűnik, örök érvényű.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Eszméletlenül vicces volt és közben pedig elszomorító is.
Röhejesnek találtam, hogy végül a disznók teljesen átvették az emberek szokásait, munkamorálját. Arról nem is beszélve, hogy a többi állat fejet hajtott minden új rendelkezés fölött. S eközben elszomorított,mert az állatok tettei újfent az emberi gyarlóságokra nyitották fel a szemem.
Vajon csak nekem jutott eszembe, hogy ez a mai és eljövendő társadalom kritikája?!
Mindig van egy disznó aki uralomra tör és vannak elnyomott barmok. Sajnos, ilyen a világ.
Akik még e mű elolvasása után is azt hiszik hogy egyenlőség van ember és ember vagy állat és állat között, megjegyzem: Alá és fölérendeltség van! Illetve táplálkozási-lánc!
S valójában ez a mű is arra mutat rá, hogy nem vagyunk kevésbé vadabbak az állatoknál.
Sőt, a birtokolni és uralkodni vágyásunk által valójában még rosszabbak is vagyunk!
Nagyon jó szatíra, amely manapság is megállja a helyét! Minden elismerésem az íróé.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat