Momo (avagy furcsa történet az időtolvajokról s a gyermekről, aki visszahozta az embereknek az ellopott időt)

4.5
41 értékelés alapján
Értékelések megtekintése
5
felhasználó listáján szerepel
Oldalak száma: 230
Móra Kiadó (2000)
Nyelv: Magyar
A szerző rajzaival - Ismertető: Momo, a történet borzas kis hősnője egy szál virággal a kezében és egy teknősbékával a karján sikeresen veszi fel a harcot a szürkék seregével, akik csalással elorozták az emberektől az időt. Az idő maga az élet, és az élet a szívben lakozik. Minél inkább takarékoskodnak vele, annál szegényebb, sivárabb és hidegebb lesz a jelenük, és annál idegenekké válnak önmaguk számára is. A világsikert aratott mű hosszú szünet után Kalász Márton fordításában magyarul újra olvasható.-
Spoilermentes

Olvasói vélemények összefoglalója

Az olvasók összességében szerethető, gondolatébresztő és különleges meseként írják le Michael Ende Momo című regényét. Különösen az idő, a közösség, a figyelmes meghallgatás és a jelenlét témája ragadta meg őket, amelyek a mai életre is erősen reflektálnak.

Sokan dicsérik a varázslatos világot, az átgondolt időfelfogást és azt, hogy a könyv többféle értelmezésre, valamint újraolvasásra is lehetőséget ad. Ugyanakkor néhány olvasó szerint a mesélés és a tanulságok inkább gyerekeknek szólnak, ezért felnőttként nehezebb volt belehelyezkedni; a főhőst egyesek túl érettnek vagy kevéssé emberinek érezték, mások pedig egyszeri olvasmányként tekintenek rá. Momo leginkább azoknak ajánlható, akik nyitottak az egyszerű, meseszerű formában megfogalmazott, mégis mély társadalmi és életvezetési gondolatokra.

További kiadások

Momo

Momo

Momo - puhatáblás

Momo - puhatáblás

Olvasmánynapló - Momo

Olvasmánynapló - Momo

Momo

Momo

Momo (filmes borító)

Momo (filmes borító)

Értékelések

Értékelés
4,5
41 értékelés alapján
5
20 ×
4,5
6 ×
4
12 ×
3,5
3 ×
3
0 ×
2,5
0 ×
2
0 ×
1,5
0 ×
1
0 ×

Bejegyzések

38
Momo - puhatáblás
Momo - puhatáblás
Michael Ende
"Az ember előtt néha egy hosszú utca van. Azt gondolná, szörnyen hosszú; ennek sose ér a végére, gondolná. Aztán elkezdi az ember, iparkodik. És egyre jobban iparkodik. Ahányszor fölnéz, látja, nem lesz kevesebb, ami előtte van. Még jobban nekiveselkedik, félni kezd, végül a szuflája is elfogy, nem bírja tovább. Az utca meg még mindig ott van előtte. Így nem szabad csinálni. Sose szabad egyszerre az egész utcára gondolni, érted? Csak a következő lépésre kell gondolni, a következő lélegzetvételre, a következő söprűvonásra. Aztán megint mindig csak a következőre. Akkor örömöt okoz. Ez fontos, mert akkor végzi az ember jól a dolgát. És így is kell, hogy legyen. Egyszer csak észrevesszük, hogy lépésről lépésre végigértünk az utcán. Észre se vettük, a szuflánk se maradt ki. Ez fontos"

"Akit nem győzhetsz le, tedd barátoddá"
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Bejelentkezés
Momo
Momo
Michael Ende
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Bejelentkezés
Momo
Momo
Michael Ende
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Bejelentkezés

... és még 35 további bejegyzés

Az összes bejegyzés és értékelés megtekintéséhez jelentkezz be!

Bejelentkezés