A Cold Mountain fegyház E blokkjában, a siralomházban, néhány rab várja, hogy elérkezzen az idő, amikor végig kell mennie a halálsoron, melynek a végén ott magasodik a villamosszék, az Öreg Füstös. Mindnyájukat Eduard Delacroix-t, a keszeg kis franciát, Vad Billy Whartont, az eszelős fiatalembert, és John Coffeyt, a hatalmas termetű, folyvást könnyező négert főbenjáró bűnért, többszörös gyilkosságért ítélték halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főfoglárra azonban bizonyos meglepő, mondhatni, csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia. Lehet, hogy a három halálraítélt közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tennie is valamit ez ügyben? Hisz Paul tudja, milyen óriási kockázatot vállal megbízható munkatársaival együtt, nemcsak az állásukat veszíthetik el, de ők maguk is börtönbe kerülhetnek. Amikor megtudja az igazságot, nincs sok választása. Stephen King letehetetlenül izgalmas, feszes regényéből nagy sikerű film készült Tom Hanks és Michael Clarke Duncan főszereplésével.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Stephen King A halálsoron című regényét sok olvasó megrendítőnek, gondolatébresztőnek és rendkívül magával ragadónak találta. Kiemelik az erős érzelmi hatást, az igazságról és erkölcsi felelősségről felvetett kérdéseket, valamint a jól megrajzolt, emlékezetes karaktereket és a komor, nyomasztó atmoszférát.
A regény eleje többek szerint lassabban bontakozik ki, és a folytatásokban való megjelenés nyomai miatt a fejezetek felütései, lezárásai néha ismétlődőnek vagy kissé szájbarágósnak hatnak. Egyes olvasók túlírt részeket és a misztikus elemeket is kifogásolták, mások viszont éppen ezekben találták meg a történet különleges hangulatát. A halálsoron azoknak ajánlható, akiket nem zavar a nyers, tragikus témavilág, és szívesen olvasnak érzelmileg intenzív, erkölcsi dilemmákat középpontba állító regényt.
He disfrutado mucho de El pasillo de la muerte, de Stephen King. Aunque ya había visto La milla verde, la historia me ha sorprendido bastante, quizá porque no recordaba bien todos los detalles de la película.
John Coffey me ha parecido un personaje maravilloso, de esos a los que les coges cariño enseguida. Y el giro final me ha encantado, me ha parecido muy emocionante.
Además, el hecho de que la historia transcurra en el pasillo de la muerte te hace reflexionar sobre la pena de muerte y sobre si realmente es la solución para acabar con la maldad. Una historia que emociona y que te deja pensando.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
,,-Când eram copil nu eram înalt, ca acum, a zis Brutal. Cel mai mult am crescut între 15 și 17 ani. Până atunci am fost un sfrijit. Şi când m-am dus pentru prima oară la școală, m-am simțit mic cât un... ei bine, mic cât un șoarece, cred că așa ai spune.
Eram înfricoșat de moarte. Așa că știi ce am făcut?
I-am cerut mamei o batistă, a spus Brutal. Astfel ca atunci când mă simțeam mititel și plângăcios s-o pot scoate din buzunar, să miros parfumul mamei și să nu mă mai simt atât de îngrozitor.
- Sunt tare ostenit de toată durerea pe care o aud și o simt, șefu'. Am ostenit să fiu tot pe drumuri, singur ca un sturz în ploaie. Să nu am niciun prieten cu care să merg sau care să-mi spună de unde venim, unde ne ducem sau de ce. Am ostenit ca oamenii să fie răi unii cu alții. Parcă am cioburi de sticlă în tot capul. Am ostenit de toate clipele în care am voit să ajut și nu am putut. Am ostenit să rătăcesc în întuneric. Dar mai ales din cauza durerii. E prea mult. Dacă aș putea, i-aș pune capăt chiar eu. Dar nu pot…”
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat