Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. Tömött a pénztárcám és jó nagy a férfiasságom. Ennyit az önéletrajzomról. Azt hiszem, nem is kell többet mondanom, a nők 99 százalékának ennyi elég, hogy megkapjam őket. Hogy seggfej vagyok? Hát igen. És tudod, mit? Jól is érzem így magam. Vagyis jól éreztem… Amíg nem találkoztam Vele. A könyvekben szikrákról meg kémiáról szoktak írni. Faszság. Kettőnk közt inkább tűzijáték volt, sőt tűzhányó. Vagy atombomba. Csakhogy van egy kis baj. Nem tudom a nevét, nem adta meg a telefonszámát, csak úgy lelépett a szállodából életem legforróbb kibaszott éjszakája után. Megkóstoltam a világon a legédesebb, legkülönlegesebb kis pinát… ritka, mint az unikornis, és újra akarom! Mit tehet ilyenkor egy ilyen seggfej, mint én? Utcára vittem a problémát. Olyan nincs, hogy nem kapom meg. És hogy mi lesz, ha megtalálom? Megtartom! Meghan March erős, érzéki nőkről ír és mocskos szájú alfahímekről, akiket térdre kényszerítenek. Impulzív és kedélyes, és senkitől nem kér bocsánatot, amiért imád pikáns dolgokat írni. Erotikus regényei Amerikában hatalmas sikert aratnak, és minden bizonnyal a hazai olvasók kedvence is lesz.
Előre is elnézést kérek azoktól, akiknek tetszett a könyv.
Nem is tudom mi akart ez lenni. Azt meg végképp nem, hogy ezt a történetet miért kellett három könyv erejéig húzni.
Mondanivalója nem volt.
Élvezhető volt? Nem.
Szerethető szereplők? Nem.
Érzelmileg elgondolkodtató történet? Nem.
Erotikus és szexi? Próbált az lenni, de... nem.
Kidolgozatlan? Egyértelműen IGEN.
Mi volt a legjobb az egészben? Rövid volt, hamar végezni lehetett vele.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat