- Gyűlölöm a karácsonyt - mondja Tori. - Nem, nem gyűlölöd - felelem. - Az ideit gyűlölöm. - Az ideit mindenki gyűlöli. Az idei tél kemény Tori, Charlie és Oliver Spring számára. Mindannyian igyekeznek a lehető legkevesebb drámával átvészelni a karácsony napját. Olivernek ez azt jelenti, hogy Mario Kart-ozik a bátyjával és a nővérével, Tori és Charlie számára pedig azt, hogy maguk mögött hagyják az elmúlt néhány hónapot. Vajon ez a karácsony szétszakítja a Spring családot, vagy elkezdi összekovácsolni őket? Érzékeny látkép a 21. századi diszfunkcionális családokról, akik szeretik egymást, de fogalmuk sincs, miként fejezzék ezt ki. Olvasd el ezt az újabb megható Heartstopper-történetet!
A Nick and Charlie kisregény után azonnal belekezdtem ebbe, ami kicsit korábban játszódik - főszereplőink első közös karácsonyáról szól. Aki még nem olvasta a Heartstopper eddig megjelent részeit, annak spoileres lehet.
Charlie-nak nehéz időszaka van, ősszel az anorexiája már olyan komoly lett hogy orvosi segítséget kellett igénybe vennie. Karácsonykor már otthon van, de nehezen találja a helyét. Szülei túlféltik, anyukájával folyton veszekszik - nővérével, Torival és kisöccsével érzi jól magát. Ebben a kisregényben az ő szemszögükből is követhetjük az eseményeket, főleg Toriéba volt érdekes belelátni. Őt már a képregényekben is kedveltem, annak ellenére nem hogy szerepel sokszor.
A kisregény főleg az anorexiával és a családtagok, rokonok viselkedésével foglalkozik, de értelemszerűen előkerül a Nick és Charlie párkapcsolata is.
Ez a kisregény jobban tetszett, mint az előző - egy fontos kérdést járt körbe könnyedén, a szereplők életéhez illeszkedve.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
– Először is – kezdi-, Nick, nem vagyok hajlandó elhinni, hogy ennyi családtagod van. Ez nem normális. Másodszor, a gusztustalan bátyád megint megpróbált flörtölni velem, és istenre esküszöm, ha nem veszi hamarosan az adást, keresek egy kibaszott kutat, és belelőköm.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Felébredek, két órával azután, hogy elaludtam. Úgy tűnik, minden évben egyre kevesebbet alszom karácsony éjszakáján, valószínűleg, mert az átlagos elalvási időm egyre későbbre tolódik ki a meglehetősen aggasztó internetfüggőségem miatt. Talán végül teljesen leállok az alvással, és vámpírrá változom. Abban jó lennék.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat