A lakótársamat Amarillának hívják, az albérlet a Nyugati közelében van. Elvileg bejárok egyetemre, de nem tudom, mi lesz ebből az egészből. Bálint normális, de nem akarok járni vele. Múltkor vizsgáztam egy tanárnál, aki jó pasi, és történt valami furcsa. Adott egy cetlit is, rajta a telefonszámával, de ezt még senkinek nem mondtam. Most nem tudom, hogy legyen...
Elgondolkodtató ez az élethelyzet amit bemutat a Puncs, a szerető/eltartott lány helyzetét nem bulvárosítva, vagy new adult - romantikus maszlagként, hanem lecsupaszított, realista szövegben.
Mozaikokat kapunk, amiken elgondolkozhatunk, ezért hiába csak 160 oldal, van benne jócskán tartalom. Eleinte nem is tudjuk milyen kapcsolat épül ki a szemünk előtt - furcsa persze a lány távolságtartása, sodródása, de a könyv végén meglátjuk, hogy mi volt kettejük kapcsolatának a gyakorlata oldala. A befejezés, az utolsó információmorzsa pedig felér egy arculcsapással a narrátor számára.
Nekem nagyon tetszett ez a kisregény, a stílus, a téma és a megvalósítása. Vevő leszek a következő könyvére is, ami elvileg már készül!
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat