Nora kilép a forgatókönyvből

Ez a könyv pont az volt, amire most szükségem volt. Mostanában nem igazán sikerült olyan köteteket választanom, ami ennyire bejött. Nehezen tudtam letenni ezt a könyvet, olyannyira, hogy alig egy nap alatt el is olvastam!
Az egész olyan volt, mint egy klasszikus Hallmark- film.

Nora, aki teljesen kiábrándult a romantikából, egy szigorú rutin szerint éli a mindennapjait, az írás és a gyereknevelés között lavírozva. Egészen addig, amíg meg jelent a forgatócsoport a házában….
Leo, aki az egyik legkeresettebb színész, szintén küzd nap, mint nap. Igaz, Ő, a saját démonjaival.
Első perctől kezdve szimpatikusak voltak mind a ketten.
A történet szép csendben csordogál, közben pedig szépen lassan rátalálnak a saját békéjükre és a boldogságokra egy hét alatt.

Általában a gyerek szereplőkkel hadilábon, de itt máshogy volt. Mind Arthur, mind Bernie karaktere kedves, aranyos, bár kissé visszahúzódó volt…kezdetben. Később ez Leo hatására megváltozik.

Ez egy bájos és szórakoztató olvasmány volt. A stílusa könnyed és laza volt, néhol vicces. A kisvárosi hangulat tökéletesen érződött.
Sajnáltam, hogy a könyv ilyen rövidke volt, olvastam volna még a közös életükről!

Köszönöm szépen a recenziós példányt a Kiadónak!❤️

Nora egyedülálló anya, aki romantikus Hallmark stílusú filmekhez ír forgatókönyvet. Saját magát is meglepi, amikor fantázia helyett válását veti papírra, ami eltér eddigi műveitől és nagyobb érdeklődésre is tart számot: igazi hollywoodi stúdió veszi meg, annyi pénzt kap érte, hogy ki tudja fizetni az adósságait, sőt még azért is kap lóvét, hogy megengedi, néhány jelenetet az ő birtokán forgassanak. A regény pont azzal indul, hogy megérkezik a filmes csapat és átveszik az irányítást Nora imádott telkén (amit a volt férje mindig is utált), s megjelenik a szexi, tehetséges filmszár, Leo Vance. A férfi ráadásul nem csak külsőleg különbözik Bentől az extől, hanem abban is hogy sokkal nagyobb figyelmet fordít a nőre, mint az élete párjától valaha is kapott, sőt a gyerekekkel is többet beszélget mint az apjuk tette. Pár nap után a forgatás befejeződik, de Leo, kicsit szomorúnak és elveszettnek tűnik, s szép summa fejében megkéri Norát, had maradjon még egy kicsit. A nő kiad neki tehát egy szobát és úgy gondolja, hogy tovább folytathatja a szokásos életét a kidolgozott napirendjével, de Leo minduntalan feltűnik a legváratlanabb helyeken ráadásul őszinte érdeklődést mutat minden iránt ami a kisvárosi életet jellemzi (bevásárlás, szomszédolás, gyereksport, iskolai színház stb.). Vajon mindez csak a megszokott csillogástól eltérő életvitelnek szól vagy Norának is? Lehet-e egyáltalán jövője egy ilyen kapcsolatnak?

Tetszett, hogy Nora válását nem tragikusnak ábrázolta a regény, hanem igenis érezhető volt, hogy itt egy abszolút nem működő kapcsolatnak lett vége, s mire a regény elkezdődik a nő éppen talpra állt és nagyjából elégedett azzal, ami van. Nem keres feltétlenül szerelmi partnert, ugyanakkor az egyik dolog, amivel Leo leveszi őt a lábáról az, hogy végre úgy érzi, nem ő az egyetlen felnőtt a környéken. Ben mindig is olyan volt, mint valami 3. gyerek, akinek a törékeny egójára vigyáznia kellett és bár pont ezt várná el az ember egy filmsztártól is Leo pont nem ilyen, hanem odafigyel, meghallgatja a másikat és kérés nélkül is segít és láthatólag tényleg élvezi, hogy a gyerekekkel foglalkozhat. Szerettem a teljesen valósághű hétköznapokat, amelyekben Nora és kis családja él, ugyanakkor azért neki is nagyon jót tett, hogy kizökkent kicsit a megszokott napirendből és a spontaneitás beköszöntött az életébe. Bár ehhez, mint előbb is írtam az kellett, hogy végre megértse, egy igazán jól működő kapcsolatban nem egy ember viseli az összes terhet.

Tudom, hogy sokszor panaszkodom arra, néha érződik a kezdő író és lehetne vele keményebb kezű a szerkesztője. Nos itt is érződött a kezdő író, de pont fordítva mint eddig: főleg a regény elején egy kicsit több háttérsztori és alapozás a filmezéssel kapcsolatban jól jött volna. Olyan volt, minhta azt gondolták volna, én csak a románc miatt olvasom a regényt és mielőbb jussunk el oda. Holott nem, jobban érdekelt volna a filmgyártással kapcsolatban kicsit több háttérsztori, s azt se hiszem el, hogy Norát nem akart volna állandóan ott lenni, amikor láthatja, milyen lépések kellenek ahhoz, hogy megelevenedjen a története. A másik dolog, amit nehezményeztem, hogy a fordító mintha nagyon okos akart volna lenni néha és tényleg, szerintem mindenki sokkal jobban értette volna azt, hogy gödröcske, nem kell a legelborultabb szinonímát alkalmazni helyette amit szerintem a legtöbb ember kénytelen kiguglizni.

De az apróságok ellenére igazán szórakoztató könnyed románcot olvashattam, amiben ugyanakkor nagyon szimpatikusak voltak a szereplők és kimondottan értékeltem, hogy mennyire hétköznapiak a helyzetek, amiket ábrázol. Szóval nagyon várom a szerző következő regényét is, ami hamarosan szintén megjelenik magyarul úgyhogy lehet igazi nyári olvasmány abból is.

Könnyű, szerethető kedves könyv. Nem sablonos csavarral a végén.