Ne érints

Jobbra számítottam :( Sajnos nagyjából semmi nem derült ki a világról, a miértekről, a legtöbb karakter is teljesen egysíkú és semmilyen. A két főszereplő kapcsolata teljesen értelmetlen, nincs normális mozgatója a "szerelmüknek". A csodás képességek meg... inkább hagyjuk is.
Engem borzasztóan zavar, hogy a körülöttük lévő világról sem tudunk meg szinte semmit, nagyon felületesen van kifejtve. Sőt, tulajdonképpen kis híján 300 oldalban alig történik valami. Lányka be van börtönözve, majd megszökik, és rátalál a kis "pajtásaira". Kb. ennyivel le van tudva a cselekmény. Ez borzasztó kevés, főleg hogy a szereplők sem mozgattak meg bennem semmit. Akkor is, ha trilógia, nekem így nincs kedvem még a többinek is nekilátni, ha az alap ennyire semmilyen lett.
Úgy látom ezzel a véleményemmel eléggé a kisebbségbe kerültem, de nekem ez most nem... :(
(Elnézést a szóismétlésért, kicsit sok volt a _semmi_, de hát úgy látszik erről a könyvről csak ez a jelző jut eszembe.)

Végig vegyes érzéseim voltak ezzel a könyvvel kapcsolatban. Nagyon szerettem volna szeretni, de az eleje eléggé nyögvenyelős, szenvedős volt számomra. Juliettet nem tudtam megkedvelni, ahogy Adamet sem, Warnerből pedig felháborítóan keveset kaptunk. A vége felé végre történt valami, viszont úgy érzem, hogy ez egyáltalán nem kapcsolódik össze a könyv elejével, mintha két történet lenne egyberakva. A sztori vége és a Warner fanartok miatt azért adok egy esélyt a második kötetnek.

Izgalmas felépítése és cselekménye van a könyvnek, de valahogy nem tudott lekötni. Lehetséges, hogy nem jókor fogtam neki az olvasásának.

Mindenesetre kíváncsian várom a második részt, igyekszem minél hamarabb sorra keríteni!