Lelkek Emlékezete

A tavalyi évben lett egy sokszor hangoztatott mondásom, ami a következőképp hangzik: "nagyon 2021...". Sajnos ennek a mondásnak semmilyen esetben sem pozitív a felhangja. Már az előző résznél is felvetettem a problémáim a túlzó feminizmussal kapcsolatban, melyet a szerző 800 oldalon keresztül fejteget a csődör, kanca, tudajé és thorra kifejezéseken keresztül. Ebben a könyvben elértünk oda, hogy bejött a nemváltás (persze, nyilván csak úgy, hogy a férfiből nő lesz az emberből felnőtt korára és a bölcs öreg nő a jó vezető), valamint a homoszexualitás (ez persze korábban is jelen volt, de árnyaltabb formában). Aztán már Janel is arról fantáziál, hogy milyen jó lenne, ha Kihrin és Teraeth nyomnának egy menetet... Míg az előző részben a túlzott feminizmus felett még eltudtam tekinteni, itt már annyira erőltetett a számomra csak "nagyon 2021"-es dolgok, amik mellett nem tudok elmenni. Sajnálattal jutottam arra a tényre, hogy a 2010-es évektől kezdő és 2020-2021-es évben kicsúcsosodó nagyrészt divattá vált tendencia a filmek után a könyvek világát is megfertőzte. 2021-ben elértünk oda, hogy lassan ciki fehér, heteroszexuális férfinek vagy nőnek lenni, amikre az ilyen alkotások csak ráerősítenek. Egyszerűen kínos volt olvasni ezeket a részeket. Korábban azért szerettem olvasni, mert akkoriban a könyveknél nem ez volt a hangsúlyos és igazából mindegy volt, hogy ki milyen rasszú, vagy fajú, vagy nemi identitású, mert a lényeg a történet, a karakterfejlődés és az érték átadása volt. Ezzel a könyvvel sajnos elértünk oda, ahol már nem ez a lényeg, hanem hogy az írók olyan dolgokat közvetítsenek az olvasók felé, amik megfelelnek a mai elvárásnak, ha pedig olyat mer nyilatkozni "valaki" (khm, Rowling), hogy csak a nők menstruálnak, akkor kiátkozzák a világból. Nevetséges.

Annyira nevetséges, hogy ezt már a történet se tudta megmenteni, ami amúgy még mindig érdekes, egyedi és a maga módján kiemelkedő a kategóriájában. Hát akkor kérdem én, miért kell elrontani? Miért kell erőltetni és miért kell a fan fictionök világának szintjére lemenni? Mert bármennyire kreatív és részletes ez a könyv és még az első része után a nagyok között emlegettem, most nagyot süllyedt. Itt már csak azt remélem, hogy a következő két része történeti szinten fenntudja tartani az érdeklődést annyira, hogy ne totális kudarcként éljem meg az elolvasását.

A világ, a szereplők és a cselekmény továbbra is 5 csillag, de a további dolgokra csak 1-et tudok adni és így átlagolva nem marad más, mint 3 csillag, ami bár egy erős közepes, de ha 10-es skála lenne és ott is lehetne fél csillagot adni, akkor valószínűleg inkább csak 4,5-öt adnék, mert nem, egy jól kitalált fantasy történetben nem ezt akarom olvasni... persze nem én vagyok az író, aki amúgy simán lehetne zseniális, ha nem az elvárt és valószínűleg teljesen magáévá tett eszméket közvetítene. Én sajnálom a legjobban, ezt elhihetitek, mert az első rész után piedesztrára emeltem a könyvet (igaz, ott is jelen volt már a homoszexualitás, de pont annyira árnyaltan és háttérben, hogy egyáltalán nem volt zavaró).

Sajnos a második részhez képest itt is elveszett a fejezetek közti "pihenő", ahol az olvasók/mesélők megbeszélik a hallottakat. Igaz, most csak Kihrin és Thurvishar van jelen, azért tőlük is többet vártam és bár több, mint az első könyvben, sokkal kevesebb, mint a másodikban (a legtöbb fejezet között nincs is :S )

Ráadásul a sztori is jobban ugrál, mint korábban. Kezdünk Kihrinnel, majd bejön Talea és Kheriel szemszöge (utóbbi el is tűnik és nem is hallunk felőlük vagy 300 oldalon keresztül, bár amikor összefut két szál, az valami fantasztikusan jóra sikerült), ami később átvált Therinévé, majd egyszer csak egy újabb szál bukkan fel, mely Grizzst története, akié viszont a múltban játszódik... mondjuk ki, elég kaotikus, bár azért bőven követhető így is a történet.

Kicsit kezdett átmenni az egész klisébe... a második részt követően azt gondoltam, hogy {{ki fog derülni, hogy Relos Var a jófiú és így egy briliáns csavart szolgáltat majd... de most eljutottunk oda, hogy igazából nincsenek oldalak, csak egy adott problémát akar mindenki máshogy megoldani. És hol van Qown? Megkedveltem a fickót és ebből a könyvből teljesen kimaradt, pedig az ő sztorijára lennék leginkább kíváncsi!!}}

Talán a fenti panasz áradattól úgy tűnik, hogy nem tetszett a könyv, de ennek ellenére és a sztori erőssége miatt még mindig kiválónak tartom, nagyon tetszett és nagyon várom a folytatást, csak remélem nem csap át gaypornóba. :D Az utolsó 100 oldal mindenért kárpótolt!

A három könyvet egymás után közvetlen olvastam, de most jó lesz egy kis pihenő a 4. rész magyar megjelenéséig. Amit ettől függetlenül továbbra is várok! :)