Ha belekezdek egy sorozatba, azt általában folytatom. Még akkor is, ha nem igazán nyerték el a tetszésemet, vagy nem az én ízlésemnek való volt.
Ebbe a könyvbe nem nagyon tudok belekötni. Viszonylag minden a helyén volt. De nem tudom többre értékelni, mert egyszerűen nem az én stílusom ez a könyv. Ami nem jelenti, hogy rossz volt. Valakinek biztos a kedvence lesz, de sajnos az nem én vagyok.
Vadóc emelte meg egy kicsit a fényét ennek a történetnek. Viszont nagyon furcsa volt az idősek szerelmi életéről olvasni. Pedig nekik is jár a boldogság, mert a szerelem nem korhoz kötött... de akkor is :)
Egyet megtanít ez a regény: sosem késő újrakezdeni és hinni kell a második esélyben.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat