From Blood and Ash - Vérből és hamuból

Ez az a könyv, ami megfelel mindenki nagy rajongásának. Teljesen megértem miért, ez az első könyvem az írónőtől, de ezek után lehet olvasok többet is. Ebben a történetben szépen össze van kapcsolva a görög mitológia és a vámpírok és a vérfarkasok, amiket számomra új köntösben jelenített meg. Hawke és Poppy csodálatosak együtt, az a dinamika amit alkotnak elképesztő, ilyennek tartok egy erős főhősnőt, jól harcol, nagy a szája, bátor, de tudja mikor kell hallgatnia. (nem úgy mint egyesek a Quicksilverben) Sejtettem, hogy vmi nem oké ezekkel a Felemelkedettekkel és az is megfordult a fejemben, hogy a történelem, lehet nem az mint ami mi hiszünk, és milyen igazam lett! Kicsit hiányoltam, hogy nem tudtunk meg többet arról, hogy a Szűz miért az ami és amúgy mit akartak csinálni a Felemelkedettek, de több részes a sorozat, úgy hogy várok türelemmel.

Megmondom őszintén, hogy Instagram-on figyelmetem fel a könyvre. Először a borító tetszett meg, aztán megláttam az író nevét
Már akkor sejtettem, hogy nem lehet rossz. : D
Aztán elolvastam a fülszöveget, és egyből megvett kilóra. Így nagyon örültem mikor kiderült, hogy kiadják magyarul is.❤️❤️

A világ, a vallási kultusz, amit JLA felepített nagyon tetszett.. Különösen a vallás része...
A könyvben végig pörgős, fülledt volt hangulat, főleg, ha jelen volt Hawke. ❤️
Imádtam a karakterét. Nagy kedvenc lett Poppy is. Belevaló, _badass_ csaj, hiába próbálták elnyomni ezt az oldalát.

A csavarra nem számítottam. Leesett az állam mikor kiderült, hogy ki-merre-meddig. :D

A lezárás pedig így egy kínzással felel meg.
Mikor jön a következő rész?!

___ _"– Mert mindenki megérdemli, hogy éljen egy kicsit, még ha csak pár óráig is."_

Már egy jó ideje idézettel szoktam kezdeni és befejezni is az értékelésemet. Mint azt látni, most is így csináltam. Viszont nem szoktam akkora problémában lenni, hogy csak kettő idézetet válasszak ki. Általában olyat, ami illik a könyvhöz. Most viszont bajban vagyok, mert annyi nagyon jó idézet volt benne, hogy egyszerűen szinte képtelenség csak kettőt kiválasztani belőle. De végül csak sikerült. Olyan sok igazságtalanság volt benne, hogy végül úgy gondoltam, hogy ezt kell kiemelnem az értékelésem elejére.

Na, de el is kezdem most már írni, hogy milyen volt számomra ez a könyv. Megpróbálom minél rövidebbre fogni a mondandómat, pedig legszívesebben egész nap csak erről beszélnék.

Odáig vagyok ezért a regényért!
Alig tudom kivárni, hogy olvashassam a következő részt, amit remélhetőleg még idén megtehetek. Nem csak a függővége miatt, hanem úgy alapból is.
Fantasztikus ez a sorozat már most. Legszívesebben egész nap mást se csináltam volna, mint csak olvasom ezt a remekművet.
Hiába egy hosszabb könyvről beszélhetünk, amikor olvastam, nem éreztem annak. Sőt, rövidnek éreztem. Le is döbbentett, amikor láttam, hogy nem egy következő fejezet jön, hanem a szerző köszönetnyilvánítása.

Olyan sok érzelem volt bennem, mikor a végét olvastam. Döbbenet, szomorúság, boldogság, ... Szinte fel sem tudom sorolni mennyi mindent éreztem. De nem csak a végén, hanem az egész történet alatt, plusz még most is szerintem a hatása alatt vagyok.
Nagyon mélyen megérintett több jelenetnél is, de volt egy kimondott rész, amire nem is tudom mit mondhatnék. Teljes mértékben összetört. Nem csak megkönnyeztem {{ _Vikter_ halálát}}, hanem rendesen sírtam rajta. Majd hiába szerettem volna azonnal folytatni, nem voltam rá képes. Pár percre muszáj volt félreraknom, míg felfogtam a történéseket.
Olyan pluszt ad nekem a _Vérből és hamuból_, amiért nagyon hálás vagyok. Így nem is csoda, hogy kedvencem lett.

Nagyon jól megírt szereplők is vannak benne. Szinte mindegyiket nagyon emberinek éreztem, így talán ennek köszönhetően is sikerült több karaktert megkedvelnem.
Úgy érzem, mondanom sem kell, hogy bizony _Hawke_-ot {{vagy inkább azt kéne mondanom, hogy _Casteel_t}} nagyon, de nagyon megszerettem. {{Hiába csapta be, hazudott _Poppy_-nak,}} egyszerűen nem tudok haragudni rá, sőt ugyanúgy kedvelem.
_Poppy_ egy nagyon erős női karakter lett, aki szerintem egy nagyon jó barát is.
Őket kettőjüket legszívesebben már most kedvencemnek jelölném itt Molyon, de egy kicsit szerintem várok még vele.
_Vikter_ egy remek apa figura, akit szintén sikerült a szívembe zárnom. {{Emiatt is lehetett olyan nehéz számomra a halála.}}

_JLA_ könyvei mindig meg tudnak lepni, darabokra törik és melengetik is a szívemet, sok mindent tudnak adni, amire sok könyv nem képes.
Ez a regénye is pont olyan amiért nagyon hálás vagyok, hogy megjelenhetett. Annyira boldog vagyok, hogy az írónő ezt megírta, mert nagyon nagy kár lett volna, ha hagyja az egészet.
Sokszor nem is éreztem, hogy ezt _JLA_ írta, mert tényleg más, mint a többi könyve, de jó értelemben. Az eddig olvasott könyveit is nagyon szeretem, de valahogy talán ez az, ami egy kicsit még inkább kiemelkedik számomra. Azt hiszem csak egy szót tudnék mondani, azt, hogy köszönöm!

Ha szeretitek a romantikus fantasy-kat, akkor ezt sem szabad kihagyni!

Jobb idézettel szerintem nem is zárhatnám, mint ezzel:
___„Vérből és Hamuból
___Feltámadunk.”