Sosem kellett volna találkozniuk, de a sors mégis keresztezte útjaikat. Egy értelmetlen bűntény után, ami alapjaiban forgatja fel Mia West életét, menekülnie kell. A nyarat szupersztár bátyja kastélyában vészeli át, amíg az ügy lecsendesedik. Ám nem számított arra, hogy a testvérének nem ő az egyetlen vendége, hanem egy gyönyörű, merengő tekintetű dobos is, aki a vendégházban él. Sötét csábítása csalétek. Pillantása csapda. Mia tapasztaltabb annál, mintsem belebonyolódjon valamibe, amiről tudja, hogy fájdalmat okozhat neki. Leif Godwin két dologra fókuszál az életében: a zenekarára, és hogy elégtételt kapjon azért, amit elvettek tőle. Sosem kellett volna, hogy Mia is az egyenlet része legyen. De a nő szeme rabul ejti. Teste vágyat ébreszt benne. Ám ha enged a Mia iránti érzéseinek, a szerelem könnyen romba döntheti mindkettejük életét. A. L. Jackson, New York Times és USA Today bestsellerszerző legújabb sorozatában a Carolina George nevű countryzenekar tagjainak szerelmeiről mesél. Szenvedélyes kapcsolatok, fülledt éjszakák, siker és a reflektorfénytől űzött sebzett lelkek. "Minden könyve aranyat ér!" - Grownup Fangirl "Az összes művét el fogom olvasni!" - Canadian Girl Book Blog
Hát először is: azta mindenit neki. Tévedés azért ne essék, nem volt ez műremek, csak én nem számítottam erre. Legalábbis bizonyos részeket tekintve.
Az írónő a maga sziruposságával egy olyan csavart vitt a történetbe, ami miatt muszáj egy kicsit felpontoznom az amúgy túlontúl érzelmes történetet. Még mindig azt vallom, hogy a kevesebb néha több.
Leif egy igazi zárkózott figura, akit a történetben szép lassan megismerhetünk és rájöhetünk a miértekre.
Mia is egy üde kis színfolt. És kettejük kapcsolata egészen érdekes dolgokat hoz magával.
A történet 5-ös, a szereplők 5-ös, a kivitelezés egy erős 3,5-ös.
A csavar miatt érdemes elolvasni, de aki szemfüles olvasó, az az apró részletekből már rájöhet bizonyos dolgokra :P
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Nem azt kaptam, amit vártam ettől a könyvtől.
Csalódtam, de pozitív értelemben.
Egy laza, könnyed olvasmányra számítottam, amiben központi szerepet kap a zenélés, de két megtört szereplőt kaptam nagyon sötét titkokkal, a zene csak másodlagos volt úgy éreztem.
Mia és ~~Vief~~ Lief múltja borzalmasabbnál borzalmasabb dolgokat rejt,ami utolérte őket.
{{Talán egy picit sokat is szenvedtek mire egymásra találtak.}}
Maga a könyv atmoszférája is nagyon nyomott, feszült volt ((amit az írónő a rövid, pár szavas mondatokkal csak növelt)). Néha a gyerekekkel közös jelenetek oldották ezt a hangulatot fel.
Apropó gyerekek... Végre egyik sem idegesített :D ((Greyson és Brendon is imádni való volt, Penny egy picit koravénnek volt beállítva, de vele se volt gondom )).
A fordításról annyit, hogy én inkább a "mell" szó helyett "mellkast" használtam volna, főleg mikor Liefről, vagy Pennyről volt szó. Pl. : {{A lányom mellére tettem a kezem, és jól éreztem ártatlan, mindentudó szívének dobogását. Halkan és jelentőségteljesen válaszoltam neki. ; [Leif] Átkarolta a fiamat , és magasabbra emelte a mellére. Ez a kettő Mia szemszögéből van. ; "A mellem közepére tette a tenyerét... " ez pedig Leif szemszögéből.}}
Összességében, ahogy írtam is kellemesen csalódtam. Várom a folytatást! :)
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat