Egy nap

Magával ragadott a történet. Azon kaptam magam, hogy azt kívánom bárcsak én is egy lehetnék Emma barátai közül. Úgy érzem, hogy szinte teljes mértékig meg tudtam érteni Emma Morleyt.
A jellemünk hasonlósága okán óriási hatást gyakorolt rám, ahogy végigélte a maga életét és sosem adta fel bármilyen nehéznek is tűnt, hogy elboldoguljon a világban.
Dexterről valaki hozzám közelálló jutott eszembe, valahányszor az Emma iránti érzéseiről volt szó.
Mielőtt elolvastam már láttam filmben, úgyhogy talán emiatt is hatott rám hatványozottan minden egyes St. Swithin-napjuk.
Egy biztos, ezentúl mindig ez a könyv fog eszembe jutni minden július 15-én!



Újraolvasás után:

Fenomenális! Újra beleszerettem a sztoriba.
Emma elragadó, szellemes, vicces és csupa szív volt. Végig reménykedtem, hogy talán ezúttal nem lesz szomorú a befejezés.
De mégis. Talán nekem még jobban fájt, mint Dexternek. Mégis ennek ellenére mosolygó arccal és felfrissült lélekkel tettem le a könyvet, mert kettejük szerelme olyan szívtépően valóságos és gyönyörű volt, mint maga az élet!
Ez a könyv ott fog lenni a könyvespolcomon.
Egy napon pedig a gyermekem is kezébe veszi majd és megismeri a csodás Emma Morley és az aranyifjú Dexter Mayhew barátságát, szerelmét, életét. A történetüket.
Azt amiből minden embernek csak egyetlen van. :) <3

A sokadik újraolvasás után:

Bárcsak létezne a világon olyan ember, mint Emma Morley. Bárcsak mindenki rálelne a társára és leélhetné vele az életét.
Emmának és Dexternek sok közös pillanat jutott, mégis annyit kellett várniuk egymásra.
Igen, soha nem megfelelő a perc az igaz szerelemre. S ha mégis, minden összeomolhat pillanatok alatt.
Mégis megéri élni, megéri szeretni, megismerni egy csodás emberrel a szerelmet (ahogy Dex Emmel). Bármennyi idő is jut azt meg kell becsülni.
Őszinte leszek, Dexter a könyv hasábjain legtöbbször rém idegesítő volt. Mégis ugyanannyira beleszerettem, mint Emma.
Azt hiszem, hogy ez a könyv végig fog kísérni egész életemben! Színtiszta és örök szerelem ez egy kivételes könyvvel!

2024 újraolvasás: Idén februárban néztem meg a könyvből készült új Netflixes minisorozatot, ekkor határoztam el, hogy július 15-én - Szent Swithin napján - elkezdem újraolvasni. 2012 januárjában avattam kedvencet benne, miután 2011-ben megnéztem a filmet, amit szintén nagyon szerettem.

1988-ban, Emma és Dexter diplomosztója utáni éjszakán indul a regény, Edinburgh-ban. Együtt töltik az éjszakát - csókolózva és végigbeszélgetve azt. Igazából nem illenek össze, mégsem tudják elengedni egymást, a következő évek alatt szinte folyamatosan kapcsolatban vannak.

Végigkövethetjük a diploma utáni életüket: az első munkahelyeket, Dex esetében az európai utazásokat - csajozásokat. A regény szerkezetének érdekessége, hogy életükbe mindig július 15-én, Szent Swithin napján kapunk bepillantást. Persze a szerző tesz visszautalásokat, hogy az adott évben még mi történt velük, de a regény jelene mindig ez az adott nap az évből egészen 2005-ig.

Nem fakult a rajongásom a könyv iránt, bár Emma sorsa miatt még mindig dühös vagyok az íróra. Nagyon érdekes volt az újraolvasás már csak amiatt is, mert amikor először találkoztam velük akkor egy idős voltam a karakterekkel a könyv elején (23) - most pedig már majdnem annyi vagyok, mint ők a történet végén.

Még mindig több pontjával rezonálok és lenyűgöz a főszereplők kapcsolatának ereje, a reménykedés és a vágyakozás. Pluszt jelentett London hétköznapjainak bemutatása és persze az utazások, a nyaralás is tökéletes nyári olvasmánnyá tette.

Nagyon ajánlom, ha szeretnétek egy nem mindennapi romantikus regényt olvasni - és eddig még nem ismertétek a történetet.
---------------------------------------------------------------------------
Első olvasáskor 2012:
Érdekes történet az övék - más környezetből jöttek, más az érdeklődésük, de mégis azon a 1988-as éjszakán egymáshoz kötődik az életük. Emma szinte folyamatosan vágyódik Dex után, és a maga módján a fiú is Emma után, mégis el-el sodródnak egymástól, barátságuk is több próbált kiáll.
(Akinek a film tetszett, az nem fog csalódni a könyvben - legalábbis én nagyon megszerettem most a könyvet is.)
A kedvenc szereplőm Emma volt, több tulajdonságában magamra ismertem és szurkoltam neki, hogy sikerüljön valami nagyot elérni. Dextert nem utáltam a sok hülyesége ellenére se, mert 'Emma szemén' át láttam, szeretettem volna ha mielőbb összejönnek és E. helyrerázná :)
A történet mellett a könyv pozitívuma a szerkezete, vagyis hogy Emma és Dexter közös életének első meghatározó napjától indít és minden évben ezt az napot emeli ki.
Másik a nyelvezete- egyszerű, humoros, főleg Emma ironikus stílusa tetszett.

💔