Hihetetlen volt ez a könyv, úgy ahogy volt: a dinamikája, a csavarok, a szereplők.
Azonban túlzottan is hosszúnak éreztem, ami kicsit visszavett a bűbájból.
Azt gondoltam, hogy JLA nem tudja fokozni azt a hangulatot, ami az előző részt jellemezte, de szerencsére ez egyáltalán nem így volt. A szorongástól és feszültségtől teli romantika, a “fűszer”, a cselekmény bonyolultsága, a fájdalmas befejezés, a karakterfejlődés!!!! Amin elsőre nagyon meglepődtem (bár, utólag logikus volt), hogy felbukkant egy ismerős szereplő.
Nyktos és az árkényai…
Egyre jobb és jobb ez a férfi. Olvadoztam a törődése és odaadása miatt, amit a lány irányt tanúsított. Állítása szerint képtelen a szerelemre, de Sera miatt a világot is lángba borítaná..
Sera karakterének fejlődésének nagyon örültem. Borzasztó kemény csaj, de egyben borzasztó sebezhető is. Imádtam, ahogy az írónő leírta az érzéseit, legyenek azok boldogak, keserűek vagy szomorúak.
Nektas és a gyerekek üde színfoltjai voltak a történetnek. Minden egyes párbeszédüket, megjelenésüket előre vártam.
A Veses-szel “közös” jelenet a dolgozó szobában, valamint a nagyon csúnya függővég pedig traumatizált egy időre.
Várom a folytatást!
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Igen, tudom. Szinte minden JLA könyv értékelését ezzel nyitom. Számomra JLA egyszerűen olyan, mintha a kényelmes kis otthonomba érkeznék meg. A karakterek úgy fogadnak maguk közé, mintha egy lennék közülük. Mindemellett az egyik legeslegkedvencebb világom az, amiben játszódik, így szinte egyértelmű volt, hogy szeretni fogom.
Őszintén nem tudom eldönteni, hogy Sera & Nyktos vagy Poppy & Casteel párosát szeretem jobban. Szerintem mindkét bagázs ugyanúgy megdobogtatja a szívem, megnevettet és megsirat.
Szinte pontosan onnan folytatjuk az utunkat, ahol abbahagytuk. Az eleje kicsit csendesebb – de nem unalmasabb! Főként Sera belső gondolataival, a problémára való megoldás keresésével vagyunk elfoglalva, miközben próbálja magát összekaparni. Hosszú út áll előtte, mert nem csak meg kell oldania egy _halálos_ problémát, de mindeközben le is kell győznie önmagát. Nagyon sok gondolatával tudtam azonosulni. Mindezek mellett finoman adagolja az új információkat – részben újat ugye, ha az alaptörténettel együtt olvasod. Nekem még mindig kifejezetten tetszik, hogy részben már tudjuk, amit Ő még nem. Olyan, mintha helyzeti előnyben lennék – persze, így is bőven kap az ember olyan információt, amitől padlót fogsz.
Az egyik legédesebb és legszórakoztatóbb dolog az Nektas volt. _Mindig_ ott volt Sera mellett. _Mindig_ éreztette vele, hogy van kihez fordulnia, még akkor is, ha a világ romokban hever. Nektas egyszerre jó barát és gondoskodó nagypapa Serának. Ezt pedig elmondhatatlanul szerettem, főleg az ő fanyar stílusával együtt.
Nyktos és Sera ebben a kötetben egy igazán fura táncot járt egymással. Egyszerre tudták, hogy mit akarnak a másiktól, és egyszerre nem tudták. Féltek, maguktól, a másiktól, az érzésektől.
[spoiler]Mindazok ellenére, hogy Nyktos _nem_ tud szeretni… a cselekedetein nagyon is látszik, hogy az nem csak szimpla törődés. Szóval nekem nem kell a halandzsa Nyktos! Átlátok rajtad! [/spoiler]
Voltak a könyvben olyan pillanatok – rengeteg!! – amikor hangosan röhögtem. Olyan humorral van behintve ez a könyv, ami emellett a rengeteg komor dolog mellett egy kötelező elem. Voltak a könyvnek olyan pillanatai, amikor… lélegzetvisszafojtva olvastam. Nem azért, mert olyan megdöbbentő volt, _oh nem._ Hanem annyira _izgalmas_ - if you know what I mean. _Huh!_
És a lezárás? _Hát kérem szépen._ _Daddy Nyktos_ ott van a szeren. Jó isten.
_Majdnem_ kitéptem az utolsó lapokat, hogy nem érhet így véget, ugye? _UGYE?_
Hát de, hogy a fene essen belé! [off] nem pont ezt gondoltam :’D ez már szebb megfogalmazás. [/off]
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
,, - Az egész esemény alatt szigorú felügyelet alatt állsz majd. Nem fogom hagyni, hogy bármi bajod essen.
- Nincs szükségem rád ahhoz, hogy biztonságban legyek.
- De igen.
- Szerintem már többször is bizonyítottam, hogy ez nem így van.
- Nem adtad félelem jelét a dakkaiknál, és nem haboztál, amikor a sírba zárt istenek kiszabadultak. Tudom, hogy erős vagy, és tudsz harcolni. Hogy bátor vagy. Az, hogy szükséged van rám, vagy bárkire, aki vigyáz rád, nem azt jelenti, hogy gyenge lennél, vagy ne tudnád megvédeni magad, vagy félnél. Mindannyiunknak szüksége van valakire, aki vigyáz ránk. "
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat