A betű mágusa

Alig vártam, hogy letegyem ezt a könyvet! Kai Meyer vitán kívül egy érdekes világot alkotott, amibe beleszőtte a könyvek és az olvasás iránti szeretetét, de ahhoz képest, hogy ez egy ifjúsági regény, több sebből vérzik - és itt akár a konkrét kegyetlen jelenetekre is gondolhatok, ami azért meredek egy YA sztoriban...
Túl sok információt tuszkolt bele a regénybe, amit nem sikerült gördülékenyen megmagyaráznia. Zavaros a könyvönkívüliek léte, maga a könyvmágia helyzete (pl. az 'egyszerű' halandók, hogy fogadták? A mágikus sztorikban ez mindig érdekes aspektus, hogy együtt élnek-e vele, vagy titkolni kell?). Másrészt egyszerűen túl sok minden történik ebben a részben - mivel meg kell ismernünk és értenünk egy szinte teljesen új világot, nem győzzük kapkodni a fejünket a folyton változó helyszínek és a mágia eredményei láttán, plusz ott van még egy szereplő megmentésének ügye is.

Nos tehát ez lett volna az a könyv, amit nagyon kellett volna szeretnem, de nem sikerült. Pedig igyekeztem és nem hagytam félbe, mert gondoltam, hogy csak lesz valaki vagy valami esemény a végén, ami megdobogtatja a szívemet, de valójában hidegen hagyott a varázskönyvek világa. Nem is igazán tudom megmondani, hogy miért, de már az elejétől kicsit döcögve indult az ismerkedésem a könyv világával. Talán ha egyes szám első személyben íródik a történet és kicsit jobban beleélhettem volna magamat Furia helyzetébe, másképp alakulnak a dolgok. De az az igazság, hogy mint főszereplő, a lány nem győzött meg: nem szimpatizáltam vele, nem éreztem együtt vele és igazából nem érdekelt, hogy mi lesz a sorsa. Akkor már sokkal inkább megkedveltem Cat-et, a vadóc tolvajt, bár az ő jelleme is hiányos maradt, de sokkal inkább megértettem a motivációit.

De azért nem csak a szereplőkkel volt gondom, hanem magával a történettel is. A könyvmágia annyiféle formában van jelen és annyi minden kötődik hozzá, hogy bár eleinte nagyon tetszettek a könyvmágia melléktermékei, meg Libropolis, de egy idő után csak mindig újabb és újabb dolgok kerültek elő, aztán nem lettek igazán elmagyarázva (a könyvekből kiesett szereplők például számomra tök zavarosak maradtak) és csak jött az újabb menekülés, üldözés egy újabb adag varázslatos dolog, hirtelen felmerülő lehetőség és már ahhoz is fáradt voltam, hogy a fejemet kapkodjam. Minden túl sok lett: a szereplők, a varázslatok és hát azt kell mondanom, a könyvek is. S ez még csak egy trilógia első kötete!

Kai Meyer fantáziája kétségtelenül szerteágazó, A betű mágusa alapötlete zseniális és szívemhez közel esik, de a kidolgozással valahogy nem voltam elégedett. A szereplők egysíkúak, a cselekmény és a rengeteg fantázia elem nyomasztó méreteket ölt, s ez a stílus rovására megy. Ráadásul azért ahhoz képest, hogy ifjúsági regény és Furia is csak 15 éves, kicsit sok a kegyetlenség a történetben.
Részletek: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2018/03/10/kai-meyer-betu-magusa/