Egy adrenalindús, lehengerlően izgalmas történet, amely egy különös FBI-osztag nyomozását követi egy kegyetlen gyilkos után. Gardner Camden FBI-ügynök elemző zseni, a rejtélyek és mintázatok megszállottja. De van egy gyenge pontja: nem mindig látja az embereket – sem az ügyekben, sem a saját életében. Még hétéves kislányát, Camilát sem érti igazán. A munkájában azonban nincs párja: az FBI Mintaelemző- és azonosító egységének a tagja, egy olyan különleges csapatba tartozik, amelyet akkor vetnek be, amikor a hagyományos nyomozati módszerek csődöt mondanak. Ráadásul épp egy rendkívül nyugtalanító ügyön dolgoznak: az első tetthely DNS-nyoma egy rég halottnak hitt sorozatgyilkoshoz vezet vissza, a második áldozatnál pedig már világos mintázat rajzolódik ki, miközben az elkövető kifejezetten Gardnernek kezd üzenni, rejtvényeket és jeleket hagyva maga után. Az egység, amely többnyire irodai környezetben, kihűlt akták felett dolgozik, hamarosan kénytelen lesz az ország különböző pontjaira menni a teljes nyilvánosság előtt. Gardner mellett a csapat tagja még egy zseniális matematikus, egy fegyverszakértő, egy kíméletlenül hatékony informatikus, és a mindezt kézben tartó, veterán csapatvezető. Együtt kell megfejteniük a gyilkos kilétének rejtvényét. De miközben az elkövető egyre többet tud meg róluk, kérdés, vajon képesek lesznek-e megvédeni magukat – és a családjukat –, mielőtt túl késő lenne. John McMahon regénye az 1990-es és 2000-es évek legjobb sorozatgyilkosos thrillereit idézi fel és helyezi modern környezetbe lehengerlő frissességgel. A kifinomult, csavaros bűnténynek, különleges szereplőknek és az utolsó oldalig tartó feszült tempónak köszönhetően a Veszett ügyek a műfaj legjobbjaival vetekszik.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
A Veszett ügyek összességében feszes, könnyen olvasható és kifejezetten pörgős thriller, amely sok olvasó szerint nehezen letehető. A folyamatos akció, a sűrűn érkező fordulatok és a klasszikus macska-egér játék hangulata erősen fenntartja a figyelmet, bár néhányaknak a tempó már kissé túlpörgetettnek hatott.
Sokan kedvelték a különleges egység színes tagjait, a köztük működő humort és a főszereplő elemzői megközelítését, miközben mások szerint a karakterek nem kapnak mindig elég mélységet. Visszatérő kifogás a klisés alaphelyzet, a sok név miatti nehéz követhetőség, illetve az, hogy a könyv inkább gyors és szórakoztató, mint maradandó. Azoknak lehet jó választás, akik lendületes, akciódús nyomozós thrillert keresnek, és nem bánják a konvencionálisabb megoldásokat.
Ez a könyv egy elképesztően pörgős, fordulatos thriller, ami tényleg egyetlen nagy hajtóvadászat az elejétől a végéig.
A történet főszereplője Gardner Camden, az FBI ügynöke, aki egy különleges egység tagja. Ezt a csapatot akkor vetik be, amikor a hagyományos nyomozati módszerek már nem vezetnek eredményre. A csapat tagjai különböző területek szakértői: van közöttük matematikus, fegyverszakértő, informatikus és természetesen a csapat vezetője.
Találnak egy holttestet, amelynek DNS-nyoma egy már halott sorozatgyilkoshoz vezet. Aztán jön a következő áldozat, és kiderül, hogy ő is egy olyan ember volt, aki korábban sorozatgyilkosként tevékenykedett. Innentől pedig beindul a hajtóvadászat.
És közben ott van az egyik legérdekesebb kérdés: ki a rossz gyilkos, és létezhet-e egyáltalán jó gyilkos?Ha valaki olyan embereket öl meg, akik maguk is rengeteg ember életét oltották ki, attól még ugyanolyan gyilkos?
Ráadásul a gyilkos folyamatosan üzenget Camdennek, így az egész ügy egyre személyesebbé válik. Mintha folyamatosan játszana a nyomozókkal, és mindig egy lépéssel előttük járna.
A könyv egyik legnagyobb erőssége számomra egyértelműen a tempó. Folyamatosan történik valami, jönnek az új nyomok, fordulatok és meglepetések. Az ember tényleg csak kapkodja a fejét, és próbálja követni az eseményeket. Néhol talán már egy kicsit túlpörgetettnek éreztem, de engem ez egyáltalán nem zavart annyira, mert végig élveztem.
Olvasás közben többször is eszembe jutott Chris Carter, illetve Robert Hunter karaktere. Gardner Camdenben is van valami abból az intelligens, különleges gondolkodásból, ami miatt Robert Huntert is annyira szeretem.
Nekem ez a könyv olyan volt, mintha Chris Carter nyomozásait összegyúrták volna a Gyilkos elmék világával. És mivel mindkettőt nagyon szeretem, nálam ez hatalmas plusz.
Ami viszont számomra meglepő, hogy szerintem ez a könyv sokkal több figyelmet érdemelne, mint amennyit kapott. Nagyon élveztem, és abszolút nem bántam meg, hogy elolvastam.
Összességében a Vesztett ügyek egy nagyon pörgős, izgalmas és fordulatos thriller, ami végig fenntartja a figyelmet. Nem tökéletes, néhol talán túl sok a fordulat és egy kicsit túlpörögnek az események, de engem teljesen beszippantott.
És ami a legfontosabb: nagyon várom a folytatását! Gardner Camdenben szerintem rengeteg lehetőség van, úgyhogy remélem, nem kell túl sokáig várnunk a következő részre. Én biztosan ott leszek az olvasók között.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Tipikus történet. 😃 vannak a különleges képességű csodabogár ügynökök.. van egy rossz fiú, ebben az esetben bűnőzőket öl.. PAR egység pedig olyan apróságokat is észrevesz,és ezáltal a nyomába ered,ami senki másnak nem menne.
Kedveltem a csapatot. Volt humor is. 😃
engem a jó kis akciófilm sorozatokra emlékeztet. Szupercsapat🤩
Nosztalgia volt.
Izgalmas volt végig.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Klisés, de olvasmányos akció-thriller, olyan amit hamar ledarálsz, de holnapra már fix el is felejted. A karaktereket próbálja az elején egy kis csipkelődésesel emlékezetessé tenni, de aztán azt is hagyja a fenébe. Alapvető konzumkrimi, szóval lehet elolvasom a következőt is majd, ha lesz, de pénzt nem adnék érte. Könyvtárból első kölcsönző voltam, így azért sokat dobott az ár/érték arány rajta.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat