Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor - egy esztendővel halála előtt - megírta ezt a regényt, a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába forduló, romantikus lélek költői vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Elemzése kegyetlen mélységeket tár fel, és nyomasztó légkört teremt: titokzatosság, babonák homálya övezi szereplőinek jellemét, a romlás sötét erői csapnak össze és küzdenek egymással, míg végül a tragikus feszültséget ismét a szerelem, a fiatalok, az újabb nemzedék szerelme oldja fel.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Az Üvöltő szelek fogadtatása erősen megosztó: sok olvasó különleges, újszerű és felejthetetlen műként tekint rá, míg mások nehezen befogadhatónak vagy túlzónak érezték. Leggyakrabban a szenvedélyes, összetett érzelmekkel teli ábrázolást, a lélektani mélységet és a generációs traumák érzékletes megjelenítését emelik ki. Ugyanakkor a szereplők többségét sokan taszítónak, önzőnek vagy nehezen szerethetőnek találták, ezért a regény romantikus olvasmányként csalódást okozhat.
A borongós táj és a nyomasztó légkör erősen hozzájárul a könyv hatásához, a korabeli nyelvezet és a közvetett, rétegzett elbeszélésmód viszont lassíthatja az olvasást. Többen panaszkodtak vontatottabb részekre és a történet érzelmi megterhelő voltára, mások éppen azt értékelték, hogy a mű nem akar könnyen szerethető vagy megnyugtató lenni. Sötét, felkavaró és gondolatébresztő klasszikus, amely elsősorban azoknak ajánlható, akik a könnyed romantika helyett intenzív hangulatra, összetett emberi kapcsolatokra és maradandó olvasói élményre vágynak.
További kiadások
Üvöltő szelek
Üvöltő szelek
Olvass velünk! (4) - Üvöltő szelek
Üvöltő szelek
Üvöltő szelek + Jane Eyre (2 mű)
Üvöltő szelek (Wuthering Heights) - Sőtér István fordításában
Összességében nekem tetszett a könyv, bár elég vegyes érzéseket hagyott bennem. Heathcliff karaktere végig nagyon kettős volt számomra. Egyrészt sajnáltam, mert szerintem a gyerekkorában átélt bántalmazások és megaláztatások nagyban hozzájárultak ahhoz, amilyen emberré felnőttkorára vált. Másrészt viszont ez nem menti fel az alól, amennyi fájdalmat ő maga is okozott másoknak.
Catherine-ről pedig azt gondolom, hogy valóban szerette Heathcliffet, de a társadalmi elvárások, a saját büszkesége és a kényelmesebb élet iránti vágya végül erősebbnek bizonyultak. Szerintem ők ketten őszintén és mélyen szerették egymást, de egyáltalán nem egészségesen. Sőt, úgy gondolom, hogy még ha egymást is választják, akkor sem lett volna igazán jó a kapcsolatuk.
Igazából ebben a történetben szinte mindenki toxikus volt egy kicsit. 😅 Nekem ez sokkal inkább szólt a megszállottságról, a bosszúról és a múltbeli sérelmekről, mint egy romantikus szerelemről. Érdekes és emlékezetes olvasmány volt, ami után azért bőven maradt min gondolkodni.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat