Lavinia nénivel nem könnyű az élet. Mikor Valentin édesanyja balesetet szenved, a kisfiú házsártos, rideg nagynénjével kerül egy fedél alá, aki vaskézzel vezeti a birtokot, és keményen bánik az alkalmazottaival. Akár emberek, akár állatok. Egy nap Valentin védelmébe veszi a teherhordásra kivezényelt lovakat, erre Lavinia néni megbünteti: megtiltja, hogy édesanyját meglátogassa a kórházban. A kisfiú ekkor különleges képességet fedez fel magában: megérti az állatok beszédét. Hamarosan hihetetlen utazásra indul Kandúrkával és János mókussal egy óriásfelhőn. A Szigeten, ahová érkeznek, fantasztikus masinákat, csodatévő gyógyszereket, bölcs törvényeket találnak. A helyi tudósok pedig kutatni kezdik az elixírt, amellyel megmenthetik Valentin édesanyját. Sziget-kéknek kell lennie, olyan kék színűnek, ami máshol nem állítható elő! Közben Lavinia néni ellen fellázad a város, nemcsak a tejesember és a postás, de a talicskák sem tartják be többé a szabályokat.
“… senkitől sem illik olyasmiről kérdezősködni, amiről magától nem beszél!”
“Hazánk első alaptörvénye. Emlékezz és felejts! A törvény magyarázata: emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. (…) Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.
– Hazánk második alaptörvénye… (…) Ne haragudj az emberekre! (…)
A törvény azt jelenti (…), hogy az emberek nem gonosz indulatból rosszak hozzánk, csak nem mindig értenek bennünket. Nyelvünket, gondolkozásmódunkat kevesen értik, s alig van ember, aki megpróbálná, hogy mutatványok helyett arra tanítson minket, hogy könnyebben ki tudjuk fejezni magunkat, ügyesebbek legyünk, és közelebb kerülhessünk az emberi világhoz. Bosszút állni, gyűlölni vagy bántani nem szabad az embert. Tiltja a törvény.
– Meddig bízhatunk az emberekben? (…)
– Míg valóban nem csalódunk bennük – (…) Előre, ok nélkül nem lehetünk bizalmatlanok. S ha valóban ellenségünknek mutatkoznak, csak attól szabad elfordulnunk, akitől szenvedtünk. A többi ember között azért akadhat jó.
A harmadik alaptörvény: Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha. nem terheljük az emlékezetünket a képével. A legnagyobb büntetés a felejtés.”
“Az ember, ha nagyon örül, nem viselkedik valami szellemesen.”
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat