Rég eltűnt

"És adok egy jó tanácsot, amit a mentoraimtól kaptam: A halogatás az ördög eszköze, amivel ellopja az időnket. Kerülje el mindenáron. Keressen és találjon magának tennivalót."
"Ötvenkét éves volt, és pincérnőként dolgozott, máshoz nem is értett. Ebben a világban nem elég, ha az ember valami mást akar. Tehetség kell ahhoz, hogy megváltozzon az élete, és Margot Gray úgy érezte, az egyetlen tehetség, amit fel tud mutatni, az, hogy arcán levakarhatatlan mosollyal, órákon át sürög-forog az asztalok körül.Mire lezárta a kasszát, a kamionosok már elmentek. Tizennégy óra elteltével már nem volt kit kiszolgálni. Az étteremre ritkán tapasztalható nyugalom ereszkedett, a reggelire és ebédre betérők rohama közti békés időszak. Elbúcsúzott a többi felszolgálótól, akik közül senkivel nem ápolt szorosabb barátságot. Fiatalabbak voltak Margot-nál, és mindannyiuk fejében ugyanaz a gondolat motoszkált: hogy ötvenéves korukban semmiképp sem akarnak egy ilyen vagy ehhez hasonló étteremben dolgozni. Margot tudta, hogy a huszonéves pincérnők így gondolkodnak, hiszen egyszer ő is egy volt közülük. Huszonöt éves korában ő is meg volt győződve róla, hogy a pincérnői állás csak átmeneti meló. Meggyőzte magát, hogy idővel majd minden jobbra fordul, majd jönnek más lehetőségek, és ha majd idősebb lesz, minden jobb lesz. Egy évtizeddel később, amikor a harmincas éveiben járt, ugyanezzel nyugtatta magát. Ám e narratívába vetett meggyőződése és hite egyre csak gyengült. A negyvenes éveire fokozatosan elhalkult ez a hang a fejében. Néha-néha továbbra is azt suttogta, hogy az élet többről szól, mint hogy órákig gürizzen a pénzéért, és hogy még jöhet változás, és élete egy bizonyos pontján a túlélőből önazonos üzemmódba kapcsolhat. De amióta betöltötte az ötvenet, elnémult a biztató hang. Leginkább azért, mert most, az ötvenes éveiben ugyanolyan biztosra vette, hogy megrekedt ebben az életben, mint amilyen biztos volt húszévesen a helyzet átmeneti jellegében. A másik ok pedig az, hogy túlságosan fájt volna meghallania azt a bizonyos hangot.A parkolóban beszállt ősrégi Mazdájába, érezte, hogy a zsebében lévő száz dollár borravaló szinte húzza. Egy pillanatra átsuhant a fején, hogy megáll az italboltnál, és leül a játékgép elé. Egyszer már megduplázta a pénzét, és ez az egyszeri győzelem elfeledtette vele, hogy egyébként tíz órán át melózik egyhuzamban, majd a nyerőgépek rövidebb idő alatt kiürítik a zsebét, mint hogy lefőne a kamionosoknak készített kávé."