Postabaj

Egyszer csak az elítélt, nagystílű szélhámos, Nyirkos von Falshbays azt veszi észre, hogy hurok szorul a nyakára, s egy csapóajtón át egyenesen alázuhan... egy kormányzati állásba? Igazság szerint Nyirkosnak inkább a teremrőjével kellene találkoznia, ahelyett, hogy lord Lodoci, Ankh-Morpork legfőbb ura postamesteri állást ajánljon neki. A kihalófélben lévő postaszolgálat újbóli fellendítése azonban leginkább lehetetlen feladatnak tűnik, mivel a lerobbant postahivatal minden szegletét eltömítik az évtizedek óta kézbesítetlen levelek valóságos értelemben vett hegyei. És ennél is rosszabb, hogy Nyirkos megesküszik rá, a posta beszél hozzá. Viszont ennél is sokkal rosszabb, hogy szembe kell szállnia a monopolhelyzetben lévő gigantikus, kapzsi Fővonal kattrendszerével és annak vérszomjas kalózvezérével. De ha merész tettekre és a lehetetlenre kell vállalkozni, akkor Nyirkos a megfelelő ember a feladatra – hogy továbbítsa a postát, ne hagyja abba idő előtt a lélegzést, megszerezze a lányt, de leginkább leszállítsa azt a felbecsülhetetlen értékű árut, amire minden lénynek, legyen az ember vagy sem, szüksége van: a reményt.