Pacsirta / Édes Anna
105 értékelés alapján
Értékelések megtekintése
felhasználó listáján szerepel
Oldalak száma: 404
Európa Könyvkiadó
(1995)
Nyelv: Magyar
ISBN: 9630757540
Kosztolányi prózája a magyar regény - és novellairodalomnak egyik csúcsa. Kevés író van a magyar irodalomban, aki költőként és regényíróként is egyaránt remekműveket alkotott. Kosztolányiról mégis egyszerre jutnak eszünkbe A szegény kisgyermek panaszai-nak versei vagy az Édes Anna.
Olvasói vélemények összefoglalója
Az Édes Anna olvasói szerint megrázó és sokrétű regény, amely különösen erősen mutatja be a társadalmi kiszolgáltatottságot, az úr és cseléd közötti viszonyt, valamint a korabeli Budapest világát. Kosztolányi nyelvezetét és stílusát sokan kiemelkedően szépnek találták, a történelmi háttér és a finom lélektani megfigyelések pedig újraolvasáskor is sok részletet tárnak fel. Többen úgy érezték, hogy a könyv felnőttként egészen más, mélyebb élményt nyújt, mint iskoláskorban.
A regény tempóját a legtöbb olvasó gördülékenynek és könnyen követhetőnek tartotta, bár néhányak számára a kezdet lassabban bontakozott ki, vagy érzelmileg kevésbé volt hatásos a vártnál. Megosztóbbnak bizonyult Anna belső világának értelmezhetősége: egyesek szerint éppen a hallgatása és összetettsége adja a mű erejét, mások hiányolták a világosabb magyarázatokat. Az Édes Anna elsősorban azoknak ajánlható, akiket érdekelnek a társadalmi igazságtalanságok, a lélektani feszültség és az olyan klasszikusok, amelyek több életkorban új jelentéseket kínálnak.
A regény tempóját a legtöbb olvasó gördülékenynek és könnyen követhetőnek tartotta, bár néhányak számára a kezdet lassabban bontakozott ki, vagy érzelmileg kevésbé volt hatásos a vártnál. Megosztóbbnak bizonyult Anna belső világának értelmezhetősége: egyesek szerint éppen a hallgatása és összetettsége adja a mű erejét, mások hiányolták a világosabb magyarázatokat. Az Édes Anna elsősorban azoknak ajánlható, akiket érdekelnek a társadalmi igazságtalanságok, a lélektani feszültség és az olyan klasszikusok, amelyek több életkorban új jelentéseket kínálnak.
További kiadások
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna - Kosztolányi
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna Kosztolányi Trianon 100
Kosztolányi Dezső Összes Művei - Édes Anna
Pacsirta / Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna - Talentum Diákkönyvtár
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
É
Édes Anna / Kosztolányi / Trianon 100
Édes Anna
Édes Anna
Értékelések
Értékelés4,1
105 értékelés alapján
5
37 ×
4,5
11 ×
4
32 ×
3,5
11 ×
3
6 ×
2,5
1 ×
2
5 ×
1,5
2 ×
1
0 ×
Bejegyzések
106
Édes Anna
Kosztolányi Dezső
De néha az általánosságban van a legtöbb tartalom, mert nem köti meg a képzeletünket, s szabadjára hagyna csapongani.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Édes Anna
Kosztolányi Dezső
Felnőtt fejjel újraolvasni Kosztolányi remekművét teljesen más élmény, mint az iskola padban. 🎭
Míg gyermekként csak egy rejtélyes bűntényt látunk, ma már tisztán kirajzolódik a regény mögött húzódó, mély freudi pszichoanalízis és a háború utáni Budapest megrázó társadalmi tablója. 🏙️ Zseniális, ahogy Kosztolányi szinte alig ad hangot Annának, mégis minden szereplő torz tükrén keresztül megismerjük a lelkét.
A könyv tűpontosan mutatja be a cselédsors tragédiáját: hogyan teszi tönkre az embert a tárgyiasítás és a folyton elfojtott agresszió, amíg a lélek végül robban. 💥 Moviszter doktor alakja pedig örök emlék marad mint a képmutató világ egyetlen, mégis elhallgattatott humanista hangja.🕯️
Szimbólumokkal és lélektani feszültséggel teli, hihetetlenül összetett mű, ami felnőttként olvasva válik igazán húsba vágóvá. 📖
Míg gyermekként csak egy rejtélyes bűntényt látunk, ma már tisztán kirajzolódik a regény mögött húzódó, mély freudi pszichoanalízis és a háború utáni Budapest megrázó társadalmi tablója. 🏙️ Zseniális, ahogy Kosztolányi szinte alig ad hangot Annának, mégis minden szereplő torz tükrén keresztül megismerjük a lelkét.
A könyv tűpontosan mutatja be a cselédsors tragédiáját: hogyan teszi tönkre az embert a tárgyiasítás és a folyton elfojtott agresszió, amíg a lélek végül robban. 💥 Moviszter doktor alakja pedig örök emlék marad mint a képmutató világ egyetlen, mégis elhallgattatott humanista hangja.🕯️
Szimbólumokkal és lélektani feszültséggel teli, hihetetlenül összetett mű, ami felnőttként olvasva válik igazán húsba vágóvá. 📖
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Édes Anna
Kosztolányi Dezső
Édes Anna!
Ahogy elkezdtem olvasni a történetedet, olyan volt, mintha belépnél a szobámba a csendes, lopakodó lépteiddel. Nem hangoskodsz, nem kérsz semmit, csak ott vagy — és ettől minden feszültebb lesz körülötted.
Olvasok, és közben azt érzem, hogy mindenki más beszél helyetted. Köréd épül a világ, nélküled mondanak véleményt rólad, nélküled határozzák meg, milyen vagy, mit érzel, mitől félsz. Te pedig csak teszed a dolgod, halkan, hibátlanul, mint akit észrevenni sem illik. És mégis: a csended a leghangosabb az egész regényben.
Aki olvas, észreveszi, mennyi súlyt cipelsz láthatatlanul, aki melletted van, nem. A vágyakat, amiket nem mondhatsz ki. A sérelmeket, amelyeket el kell nyelned. A falak között érezhető feszültséget, ami lassan rád telepszik, mint valami finom por.
Azt hiszem, te vagy az egyik legszomorúbb szereplő, akiről valaha olvastam. Mert nem csak a történeted tragikus — az is, ahogy senki sem lát téged igazán. A városod, a családod, a munkád, a tekintetek, amelyek elsuhannak feletted… mind hozzád érnek, de egyik sem hozzád szól.
És amikor végül elszakad benned valami, nem is a tett döbbent meg a legjobban, hanem az, hogy ez mennyire elkerülhetetlen volt. Kosztolányi már a legelején tudta, hogy ide fogsz megérkezni, csak te próbáltál közben valami más, valami emberi útvonalat találni.
Jó lett volna, ha valaki megkérdezi tőled, jól vagy-e. Hogy mire vágysz. Hogy mi fáj. Jó lett volna, ha a csendedet nem természetesnek veszik, hanem jelnek.
Nem tudom letenni úgy a könyvet, hogy ne vigyek magammal belőled valamit. Talán a figyelmeztetést: a halk embereket nem hagyni kell csendben. A csend néha kiabál, csak épp senki nem hallja. És addig kiabál, amíg utat nem talál magának.
Ma figyeltem rád.
Ahogy elkezdtem olvasni a történetedet, olyan volt, mintha belépnél a szobámba a csendes, lopakodó lépteiddel. Nem hangoskodsz, nem kérsz semmit, csak ott vagy — és ettől minden feszültebb lesz körülötted.
Olvasok, és közben azt érzem, hogy mindenki más beszél helyetted. Köréd épül a világ, nélküled mondanak véleményt rólad, nélküled határozzák meg, milyen vagy, mit érzel, mitől félsz. Te pedig csak teszed a dolgod, halkan, hibátlanul, mint akit észrevenni sem illik. És mégis: a csended a leghangosabb az egész regényben.
Aki olvas, észreveszi, mennyi súlyt cipelsz láthatatlanul, aki melletted van, nem. A vágyakat, amiket nem mondhatsz ki. A sérelmeket, amelyeket el kell nyelned. A falak között érezhető feszültséget, ami lassan rád telepszik, mint valami finom por.
Azt hiszem, te vagy az egyik legszomorúbb szereplő, akiről valaha olvastam. Mert nem csak a történeted tragikus — az is, ahogy senki sem lát téged igazán. A városod, a családod, a munkád, a tekintetek, amelyek elsuhannak feletted… mind hozzád érnek, de egyik sem hozzád szól.
És amikor végül elszakad benned valami, nem is a tett döbbent meg a legjobban, hanem az, hogy ez mennyire elkerülhetetlen volt. Kosztolányi már a legelején tudta, hogy ide fogsz megérkezni, csak te próbáltál közben valami más, valami emberi útvonalat találni.
Jó lett volna, ha valaki megkérdezi tőled, jól vagy-e. Hogy mire vágysz. Hogy mi fáj. Jó lett volna, ha a csendedet nem természetesnek veszik, hanem jelnek.
Nem tudom letenni úgy a könyvet, hogy ne vigyek magammal belőled valamit. Talán a figyelmeztetést: a halk embereket nem hagyni kell csendben. A csend néha kiabál, csak épp senki nem hallja. És addig kiabál, amíg utat nem talál magának.
Ma figyeltem rád.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
... és még 103 további bejegyzés
Az összes bejegyzés és értékelés megtekintéséhez jelentkezz be!
Bejelentkezés