Édes Anna - Kosztolányi
Trianon100
105 értékelés alapján
Értékelések megtekintése
felhasználó listáján szerepel
Oldalak száma: 201
Petőfi irodalmi múzeum
(2023)
Nyelv: Magyar
ISBN: 9786155517990
"Egy nagy írót mi mindenre használhatunk. Most Kosztolányit arra, hogy a szomorú Trianon szomorú századik évfordulójára emlékezzünk. És milyen átkozottul szerencsések vagyunk, hogy megtehetjük, hogy van nekünk ő és van az ő Édes Annája." - írja Száraz Miklós György a könyv előszavában. Mi az, amit még nem írtak le erről a regényről? Mi az, amit nem tudunk Kosztolányiról? Van valami, ami Trianonnal kapcsolatban még nem hangzott el? A PIM kiadványa olyan újszerű interpretációt kínál a regényhez, melyben a vizuális elemek nem pusztán illusztrálják a leírtakat, de magyarázatként szolgálnak hozzájuk. Az oldalpárokon megjelenő képi anyag szoros értelmezői egységet alkot a szövegekkel, párbeszédbe lépnek egymással, így az olvasó előtt új világok tárulhatnak fel.
Olvasói vélemények összefoglalója
Az Édes Anna olvasói szerint megrázó és sokrétű regény, amely különösen erősen mutatja be a társadalmi kiszolgáltatottságot, az úr és cseléd közötti viszonyt, valamint a korabeli Budapest világát. Kosztolányi nyelvezetét és stílusát sokan kiemelkedően szépnek találták, a történelmi háttér és a finom lélektani megfigyelések pedig újraolvasáskor is sok részletet tárnak fel. Többen úgy érezték, hogy a könyv felnőttként egészen más, mélyebb élményt nyújt, mint iskoláskorban.
A regény tempóját a legtöbb olvasó gördülékenynek és könnyen követhetőnek tartotta, bár néhányak számára a kezdet lassabban bontakozott ki, vagy érzelmileg kevésbé volt hatásos a vártnál. Megosztóbbnak bizonyult Anna belső világának értelmezhetősége: egyesek szerint éppen a hallgatása és összetettsége adja a mű erejét, mások hiányolták a világosabb magyarázatokat. Az Édes Anna elsősorban azoknak ajánlható, akiket érdekelnek a társadalmi igazságtalanságok, a lélektani feszültség és az olyan klasszikusok, amelyek több életkorban új jelentéseket kínálnak.
A regény tempóját a legtöbb olvasó gördülékenynek és könnyen követhetőnek tartotta, bár néhányak számára a kezdet lassabban bontakozott ki, vagy érzelmileg kevésbé volt hatásos a vártnál. Megosztóbbnak bizonyult Anna belső világának értelmezhetősége: egyesek szerint éppen a hallgatása és összetettsége adja a mű erejét, mások hiányolták a világosabb magyarázatokat. Az Édes Anna elsősorban azoknak ajánlható, akiket érdekelnek a társadalmi igazságtalanságok, a lélektani feszültség és az olyan klasszikusok, amelyek több életkorban új jelentéseket kínálnak.
További kiadások
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna Kosztolányi Trianon 100
Kosztolányi Dezső Összes Művei - Édes Anna
Pacsirta / Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna - Talentum Diákkönyvtár
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Édes Anna
Pacsirta / Édes Anna
É
Édes Anna / Kosztolányi / Trianon 100
Édes Anna
Édes Anna
Értékelések
Értékelés4,1
105 értékelés alapján
5
37 ×
4,5
11 ×
4
32 ×
3,5
11 ×
3
6 ×
2,5
1 ×
2
5 ×
1,5
2 ×
1
0 ×
Bejegyzések
106
Édes Anna
Kosztolányi Dezső
De néha az általánosságban van a legtöbb tartalom, mert nem köti meg a képzeletünket, s szabadjára hagyna csapongani.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Édes Anna
Kosztolányi Dezső
Felnőtt fejjel újraolvasni Kosztolányi remekművét teljesen más élmény, mint az iskola padban. 🎭
Míg gyermekként csak egy rejtélyes bűntényt látunk, ma már tisztán kirajzolódik a regény mögött húzódó, mély freudi pszichoanalízis és a háború utáni Budapest megrázó társadalmi tablója. 🏙️ Zseniális, ahogy Kosztolányi szinte alig ad hangot Annának, mégis minden szereplő torz tükrén keresztül megismerjük a lelkét.
A könyv tűpontosan mutatja be a cselédsors tragédiáját: hogyan teszi tönkre az embert a tárgyiasítás és a folyton elfojtott agresszió, amíg a lélek végül robban. 💥 Moviszter doktor alakja pedig örök emlék marad mint a képmutató világ egyetlen, mégis elhallgattatott humanista hangja.🕯️
Szimbólumokkal és lélektani feszültséggel teli, hihetetlenül összetett mű, ami felnőttként olvasva válik igazán húsba vágóvá. 📖
Míg gyermekként csak egy rejtélyes bűntényt látunk, ma már tisztán kirajzolódik a regény mögött húzódó, mély freudi pszichoanalízis és a háború utáni Budapest megrázó társadalmi tablója. 🏙️ Zseniális, ahogy Kosztolányi szinte alig ad hangot Annának, mégis minden szereplő torz tükrén keresztül megismerjük a lelkét.
A könyv tűpontosan mutatja be a cselédsors tragédiáját: hogyan teszi tönkre az embert a tárgyiasítás és a folyton elfojtott agresszió, amíg a lélek végül robban. 💥 Moviszter doktor alakja pedig örök emlék marad mint a képmutató világ egyetlen, mégis elhallgattatott humanista hangja.🕯️
Szimbólumokkal és lélektani feszültséggel teli, hihetetlenül összetett mű, ami felnőttként olvasva válik igazán húsba vágóvá. 📖
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Édes Anna
Kosztolányi Dezső
Édes Anna!
Ahogy elkezdtem olvasni a történetedet, olyan volt, mintha belépnél a szobámba a csendes, lopakodó lépteiddel. Nem hangoskodsz, nem kérsz semmit, csak ott vagy — és ettől minden feszültebb lesz körülötted.
Olvasok, és közben azt érzem, hogy mindenki más beszél helyetted. Köréd épül a világ, nélküled mondanak véleményt rólad, nélküled határozzák meg, milyen vagy, mit érzel, mitől félsz. Te pedig csak teszed a dolgod, halkan, hibátlanul, mint akit észrevenni sem illik. És mégis: a csended a leghangosabb az egész regényben.
Aki olvas, észreveszi, mennyi súlyt cipelsz láthatatlanul, aki melletted van, nem. A vágyakat, amiket nem mondhatsz ki. A sérelmeket, amelyeket el kell nyelned. A falak között érezhető feszültséget, ami lassan rád telepszik, mint valami finom por.
Azt hiszem, te vagy az egyik legszomorúbb szereplő, akiről valaha olvastam. Mert nem csak a történeted tragikus — az is, ahogy senki sem lát téged igazán. A városod, a családod, a munkád, a tekintetek, amelyek elsuhannak feletted… mind hozzád érnek, de egyik sem hozzád szól.
És amikor végül elszakad benned valami, nem is a tett döbbent meg a legjobban, hanem az, hogy ez mennyire elkerülhetetlen volt. Kosztolányi már a legelején tudta, hogy ide fogsz megérkezni, csak te próbáltál közben valami más, valami emberi útvonalat találni.
Jó lett volna, ha valaki megkérdezi tőled, jól vagy-e. Hogy mire vágysz. Hogy mi fáj. Jó lett volna, ha a csendedet nem természetesnek veszik, hanem jelnek.
Nem tudom letenni úgy a könyvet, hogy ne vigyek magammal belőled valamit. Talán a figyelmeztetést: a halk embereket nem hagyni kell csendben. A csend néha kiabál, csak épp senki nem hallja. És addig kiabál, amíg utat nem talál magának.
Ma figyeltem rád.
Ahogy elkezdtem olvasni a történetedet, olyan volt, mintha belépnél a szobámba a csendes, lopakodó lépteiddel. Nem hangoskodsz, nem kérsz semmit, csak ott vagy — és ettől minden feszültebb lesz körülötted.
Olvasok, és közben azt érzem, hogy mindenki más beszél helyetted. Köréd épül a világ, nélküled mondanak véleményt rólad, nélküled határozzák meg, milyen vagy, mit érzel, mitől félsz. Te pedig csak teszed a dolgod, halkan, hibátlanul, mint akit észrevenni sem illik. És mégis: a csended a leghangosabb az egész regényben.
Aki olvas, észreveszi, mennyi súlyt cipelsz láthatatlanul, aki melletted van, nem. A vágyakat, amiket nem mondhatsz ki. A sérelmeket, amelyeket el kell nyelned. A falak között érezhető feszültséget, ami lassan rád telepszik, mint valami finom por.
Azt hiszem, te vagy az egyik legszomorúbb szereplő, akiről valaha olvastam. Mert nem csak a történeted tragikus — az is, ahogy senki sem lát téged igazán. A városod, a családod, a munkád, a tekintetek, amelyek elsuhannak feletted… mind hozzád érnek, de egyik sem hozzád szól.
És amikor végül elszakad benned valami, nem is a tett döbbent meg a legjobban, hanem az, hogy ez mennyire elkerülhetetlen volt. Kosztolányi már a legelején tudta, hogy ide fogsz megérkezni, csak te próbáltál közben valami más, valami emberi útvonalat találni.
Jó lett volna, ha valaki megkérdezi tőled, jól vagy-e. Hogy mire vágysz. Hogy mi fáj. Jó lett volna, ha a csendedet nem természetesnek veszik, hanem jelnek.
Nem tudom letenni úgy a könyvet, hogy ne vigyek magammal belőled valamit. Talán a figyelmeztetést: a halk embereket nem hagyni kell csendben. A csend néha kiabál, csak épp senki nem hallja. És addig kiabál, amíg utat nem talál magának.
Ma figyeltem rád.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
... és még 103 további bejegyzés
Az összes bejegyzés és értékelés megtekintéséhez jelentkezz be!
Bejelentkezés