Ray Bradbury, a sci-fi egyik legnagyobb alakja és a novella amerikai mestere már a korai írásaival híveket szerzett magának olvasók és kritikusok között egyaránt, ám aki elsősorban a Marsbéli krónikákról vagy a Fahrenheit 451-ről ismeri, azt ebben a kötetben meglepetés érheti. Egy festői mexikói faluban a halál csupán turistalátványosság. Egy város alatti városban megfulladt szeretők csendben ismét egymáséi lehetnek. Egy karnevállal utazó kis ember legédesebb vágya napról napra beteljesedik. Egy beteg fiúnak a hűséges kutyája az egyetlen kapcsolata a külvilággal. És a túlvilággal. Ez a tizenkilenc borzongató és baljós novella Ray Bradbury másik arcát mutatja meg. Azt az írót, aki kíváncsi az élet és a fantázia sötét oldalára, aki ragyogóan megragadja a világ őrültségének, zűrzavarának és akadályainak lényegét. Az Októberi vidék karakterei élnek, álmodnak, dolgoznak majd meghalnak - és néha ismét élnek, csak hogy felfedezzék, bár gyakran túl későn, hogy az embernek magas árat kell fizetnie azért, hogy valahova tartozhasson.
Alapvetően imádom a novellákat, viszont itt volt egypár ami nemigazán nekem ìródott. De tény, hogy vannak benne zseniálisan nyugtalanìtó történetek, amik miatt bátran ajánlom a műfaj szerelmeseinek.
Olvassátok el. Megéri...
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat