KÜLÖNLEGES, ÉLDEKORÁLT KIADÁS Két jóbarát, tíz nyári utazás, és egy utolsó esély a szerelemre Poppy és Alex. Két ember, akiben semmi közös nincs. Poppy vagány, belevaló csaj, Alex keki nadrágban jár. Poppy nyughatatlan világvándor, Alex jobban szeret otthon üldögélni egy könyvvel. Valamiért mégis jó, sőt, legjobb barátok lettek, mióta az első év végén Alex vitte haza az egyetemről Poppyt. A végzetes autóút óta sok minden történt, és messzire sodródtak egymástól (Poppy New Yorkban él, Alex pedig közös ohiói szülővárosukban), mégis minden nyáron együtt töltöttek egy csoda szép hetet. Egészen tavalyelőttig, amikor is minden összeomlott, és azóta nem beszéltek egymással. Poppynak megvan mindene, amire vágyott, mégis úgy érzi, hogy beleragadt a megszokott kerékvágásba. És amikor megkérdezik tőle, mikor volt utoljára igazán boldog, egyből tudja a választ: azon a bizonyos, balul végződött nyaraláson. Elhatározza, hogy ráveszi a legjobb barátját egy utolsó közös vakációra, ahol tiszta vizet önthetnek a pohárba, és rendbe jöhet minden. És Alex, valami csoda folytán, igent mond. Poppynak tehát egy hete van arra, hogy helyrehozza, amit elrontott. Ehhez azonban szembe kell néznie egy nagy igazsággal, amely szép csöndben mindig is ott állt a zökkenőmentesnek tűnő baráti kapcsolatuk útjában... A Nyáron a párom egy könnyed és szórakoztató szerelmes regény, amelyet különösen ajánlunk a Harry és Sally és az Egy nap rajongóinak.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
A Nyáron a párom fogadtatása összességében meleg, de nem egyöntetű: sok olvasó bájos, szívmelengető és könnyed nyári romantikaként élte meg, míg másoknak a történet nem tudott igazán működni. Különösen a barátokból szerelmesek dinamika, a lassan kibontakozó romantika, az időben ugráló szerkezet és a két főszereplő közti humoros kémia kapott dicséretet. Többen úgy érezték, hogy a szereplők, főleg Alex, hamar közel kerültek hozzájuk, és a könyv otthonos, derűs hangulata miatt gyorsan haladtak vele.
Ugyanakkor néhány olvasó nehezen kapcsolódott a karakterekhez, Poppyt időnként túldramatizálónak vagy irritálónak találta, és a romantika késői kibontakozását is lassúnak érezte. Több kritikában visszatér, hogy a konfliktusok elnyújtottak, ezért a könyv egyeseknek unalmassá vált, sőt néhányan félbehagyták; másoknál viszont végig fenntartotta az érdeklődést, és az írónő humora, szójátékai és stílusa ellensúlyozta ezeket a gondokat. Leginkább azoknak ajánlható, akik könnyed, érzelmes, humoros romantikára és lassú, barátságból szerelemmé alakuló kapcsolatra vágynak, míg a feszesebb tempót vagy erősebb karakterazonosulást kereső olvasóknak megosztóbb élményt nyújthat.
Kicsit félve kezdtem bele a könyvbe,mert olvastam az írónő egy másik könyvét és nem nyerte el a tetszésem. De ez a könyv többször is a kezembe akadt a könyvtárban,így a Halloweeni kihívás alkalom volt arra, hogy elolvassam.
Aranyos slow burn, friends to lovers történet. Bevallom idegesített hogy olyan sokszor volt utalás Horvátországra, hogy muszáj volt előrelapoznom és elolvasni.
Aranyos karakterek,bár Poppy néha bosszantó volt,de Alex helyette is tökéletesnek mondható volt.
Valószínűleg nem lesz újraolvasós könyv, de ha jó áron sikerülne hozzá jutni, a polcomra tenném.
És most láttam hogy van belőle film, valószínűleg megnèzem.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Talán ő is úgy érzi,hogy ha együtt vagyunk,nincs ott rajtunk kívül senki. Aki pedig mégis ott van,az csak amolyan díszletelem vagy a képzeletünk szülte fantom.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Azzal kezdeném, hogy mivel a filmes adaptációhoz már jóval az olvasás előtt szerencsém volt, így elég magasra került a mérce a könyvvel kapcsolatban.
Nem igazán hittem, hogy fogja hozni a film hangulatát, de azt kell mondjam, hogy nüansznyi kis eltérés volt és ugyanúgy imádtam.
Aki ismer, az tudja hogy ez a barátokból szerelmesek felállás (ha jól van megírva) a gyengém. Emiatt az írónő máris félig megnyert a sztorinak, a másik felét pedig a páros furcsa, sokszor komikumba hajló dinamikájával érte el.
Ettől persze Poppy néha sok volt nekem, miközben Alex a maga komolyságával és emellett kedvességével levett a lábamról.
A testvéreik nevei pedig...kíváncsi lennék, hogy az eredetiben is ezek vannak-e mindenesetre viccesnek találtam! Szieberth Ádám fordító mindenestre nagyon ért a szóviccekhez, ami itt is megmosolyogtatott, pedig nem volt olyan direkt mint A könyvek szerelmeseinél!
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat