Egy hideg decemberi estén Olivia a könyvtár csendjébe menekül a szívében kavargó zűrzavar elől, azonban nincs egyedül. A poros polcok között nem könyveket talál - hanem egy olyan történetet, amely éjfélre az ő sorsának is a részévé válik. A múlt kísértetei átszövik a jelent, ahogy a Ward család otthonába beköltözik valami különös és megmagyarázhatatlan. Elena karácsony napján érkezik haza, és onnantól egy nyugodt percet nem hagy Amberleigh lakóinak. A valóság lassan szétcsúszik körülötte, és Elena egyre mélyebbre süllyed egy sötét örvényben, ahonnan talán már nincs is visszaút. Egy fiatal lány nem e világi viselkedése, egy mindent elsöprő szerelem születése és egy emlékeitől megfosztott szerzetes útkeresése három különálló, mégis összefonódó történetben tárul fel Olivia szemei előtt. Mi égeti jobban a lelket: az emlékek lángja vagy a felejtés hamuja? Milyen titokzatos szál köti össze ezeket a különös sorsokat? De a legfontosabb kérdés: Mi történt november 21-én?
Ez a történet már a kezdetektől megfogott, és magával ragadott!
Eleinte nem tudtam Elena viselkedését hova tenni, bár azért feltűnt egy-két dolog, ami engedett következtetni. De nem gondoltam volna, hogy a különböző történetszálak ilyen szépen összefognak fonódni.
A második részt nagyon élveztem olvasni, ahol egy kicsit jobban megismerhettem Elenát, és a lányneveldében töltött idejét is. Nicholas felbukkanásának nagyon örültem, és vártam, hogy kibontakozzon a romantikus szál.
Végig szurkoltam a fiataloknak, hihetetlenül megmelengette a szívemet ez a könyv!
Sok érdekes gondolatot is felfedeztem az olvasás során, az egyik kedvencem Nicholas gondolatmenete volt, amikor arról beszélt, hogy bárki lehet az ember családja, akár a fogadott gyereke, az állatai, vagy akár egy közösség.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
„Ha a sors és Te is kegyes leszel hozzám, tán megismételhetjük a legutóbbi botrányosan kellemes pillanatainkat.”
Először is muszáj megemlítenem a borítót, mert szerintem annyira szép a maga egyszerű és letisztult stílusával. Viszont arra egyáltalán nem számítottam, hogy a történet ennyire a szívemhez fog nőni.
Már az előszó is teljesen megfogott, ami nálam nagyon ritka. Az első néhány oldal után éreztem, hogy ez valami egészen különleges lesz. Zsófi írásmódja, gyönyörű nyelvezete és a könyv hangulata végig magával ragadott. Külön elismerést érdemel, hogy ez az első regénye. Az egész történet nagyon kiforrott volt, és egy pillanatig sem érződött első regénynek.
A regény három részre tagolódik, és az első rész nekem teljesen a Bridgerton hangulatát idézte, amit különösen élveztem. A három rész csak a legvégére áll össze egy egésszé, így végig ott motoszkált bennem a kíváncsiság, hogy vajon hogyan fognak összeérni a történetszálak.
És a befejezés… őszintén, megkönnyeztem. Ritkán fordul elő, hogy egy könyv ennyire megérint, de ez most pontosan ilyen volt. Egy gyönyörű szerelmi történetet kaptam, amely még sokáig velem fog maradni.
Ez a könyv nálam egyértelműen bekerült a kedvencek közé.
Köszönöm a bizalmat és a lehetőséget Kiss Zsófiának, hogy olvashattam!
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat