Victoria McQueen sok mindent képes megtalálni: elhányt karkötőt, eltűnt fényképet, megválaszolhatatlan kérdésekre adandó válaszokat. Amikor ugyanis kedvenc biciklijével átteker egy különleges, rozoga hídon, pillanatokon belül ott terem a céljánál, legyen az akár Massachusetts-ben, akár az ország másik felén. A lány egy nap összeakad a vénember Charles Talent Manxszel, aki 1938-as gyártmányú, NOS4A2 rendszámtáblával ellátott Rolls-Royce Wraith-jével gyerekeket rabol el: kiszakítja őket a hétköznapi valóságból, és rejtett utakon közlekedve elviszi őket az egyszerre lenyűgöző és hátborzongató ,,Karácsonyország"-ba, hogy ott örökre boldogok legyenek. Victoria az egyetlen gyerek, akinek sikerült megmenekülnie a szörnyeteg karmaiból, és felnőttként legszívesebben elfelejtené mindazt, ami régen történt. Manx azonban képtelen kiverni a fejéből, és ismét útnak indul, legújabb utasa pedig nem más, mint Victoria kisfia.
"Az ujjával pattintva elővarázsolt egy névjegykártyát a levegőből. Bing elvette, és lepillantott rá.
– Nyald meg, selyemcukorízű – mondta Charlie.
Bing egy pillanatig csak bámult meredten, aztán végighúzta a nyelvét a névjegykártyán. Kartonpapíríze volt.
– Ezt beszoptad! – kiáltotta Charlie, és vállon bokszolta. – Kinek nézel te engem, Willy Wonkának?"
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Sajnos félbehagytam, pedig nagyon érdekelt maga a történet, viszont az én ízlésemnek ez lassú volt, valahol a 300. oldalnál adtam fel, amikor is még mindig nem volt összefüggő számomra, hogy mi miért történik. Jelentéktelennek tűnő dolgok jobban ki voltak dolgozva, mint a fontosabbak. És még izgalmasnak sem találtam. (Csak azért értékelem 2 csillagra, mert kell értékelnem, amúgy félbehagyottakat nem csillagozok 🥲)
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat