Mr. Bridgerton csábítása

Az előző részhez képest, melyben az első látásra szerelem volt jelen, most a régi ismeretségből alakuló szerelemről olvashattunk a sorozat 4. kötetében.
Valahogy nekem ez a rész sokkal lassabbnak tűnt, a szerelmi szál körül nem volt annyi csavar vagy izgalom, de Lady Whistledown körül annál inkább… szóval unalmasnak összességében mégsem mondanám a könyvet, de engem most nem szívott be annyira, mint az előző 3 kötet.

Szögezzük le az elején: én és a romantikus könyvek nagyon nem passzolunk egymáshoz. Lehet én vagyok belül lélekben egy megkeseredett vénkisasszony, de nem tudom élvezni a romantikus könyvek olvasását. Nehezen tudok olyat írni, ami igazán tetszett. Viszont számtalant tudok, amin szétcringeltem magam. És vannak azok, amik idegesítettek vagy untattak.

Ez a negyedik Bridgerton rész a harmadik kategória. Miért próbálkoztam eddig a Bridgerton könyvekkel? A sorozat miatt. A sorozatot láttam előbb, és hát utána olvasva az első részt, nagyot csalódtam. Aztán a második tetszett. A harmadik, Benedict története nagyon nem, erről már írtam párszor. De gondoltam menjünk tovább, olvassuk végig az összes könyvet, nézzük meg, hogy alakul a Bridgerton gyerekek szerelmi élete. És Penelope végül is egy okos, tehetséges, szellemes, felvilágosult nő, csak nem lehet olyan rossz.
De az. Legalábbis nekem. Hangoskönyvben hallgatva elviselhető volt, de egyrészt a feléig szörnyen untatott. Colin és Pen "jajjj, mi barátok vagyunk, vagy mégsem?" egymás után epekedései és a Lady Whistledown kilétét fejtegető társasági beszélgetések is vontatottak, elnyújtottak voltak.

Aztán a könyv felétől kezdve Colin elkezdett rendkívül zavarni. Leolvadt a kedves, udvarias fiú máza. Colin sokszor kifejezetten agresszív volt, manipulatív, gonosz, gúnyos. Penelopeval, Eloissal is. Olyan is átfutott az agyán, mikor Pen olyat tett, ami nem tetszett neki, hogy idézem: "Megöli",.meg hogy: "látta rajta, hogy retteg. Helyes. Rettegjen is attól, ami rá vár, amikor négyszemközt lesznek." Excuse me? Colin elmehet a bús p*csába, de komolyan. Hogy gondolhat valaki ilyet a nőről, akit elvileg szeret? És Pen csomószor magát okolta, meghunyászkodott Colin előtt. Piedesztára emelte, majd rájött szép lassan, hogy Colin mégsem tökéletes, de ugyanúgy ajnározta tovább. Ez egy elég toxikus kapcsolatdinamika. Aztán kiderül, hogy Colin azért is dühös Penre, mert ő sikeresebb nála. És irigy volt, ezért viselkedett úgy, ahogy. Megnéztem, 2002-ben írta a regényt az írónő. Mondhatjuk, hogy akkoriban "más világ volt", de szerintem ennek már akkor sem kellett volna okésnak lennie, és most, 2026-ban meg pláne nem kéne romanticizálni az ilyen kapcsolatokat.

De valószínű többet látok bele, mint amit valójában kéne, ez egy kis könnyed romantikus regény, kapcsoljam ki az agyam. Nem, nekem ez nem megy, és szerintem fontos leszögeznünk, hogy Colin és Penelope kapcsolata kicsit sem irigylésre méltó, és nem igaz szerelem.

Ott van még a Lady Whistledown szál, hát az elején nagyon vontatott, majd igazából kiszámíthatóvá válik, és érdektelenségbe fullad.

Úgyhogy nem fogom tovább olvasni a Bridgerton sorozatot, le is vettem a tbr listáról. Ezt is legszívesebben félbehagytam volna, de hangoskönyvként amúgy nem volt kellemetlen hallgatni, másrészt meg ez az első könyv az új olvasónaplómban, mégsem kezdhetem egy félbehagyással.

Legdrágább nyájas olvasók!

Fel kell hívnom nálam kevésbé tapasztalt, és ifjabb hölgyek figyelmét, hogy a Colin Bridgerton féle férfiak két lábon járó, hogy jelenleg divatos kifejezést használjak, piros zászlók. 🚩🚩🚩🚩

Mr. Bridgerton igazi nice guy, egészen addig, amíg számára kedves személyek nem titkolóznak előtte, esetleg ellent mernek mondani neki. Akkor viszont agresszív, kiabál, kék-zöld foltosra szorítja a nők karját.

Kedves első báli szezonos kisasszonyok. Kerüljék az ilyen férfiakat. Messzire. Inkább maradjanak vénkisasszonyok. Ebben a szezonban nemhogy gyémánt nincs, de még egy darab szénhez sem hasonlítható senki.

Nem Lady Whistledown