„TIZENHÉT ÉVES VOLT, SZINTE GYEREK, KISHÚGÁT KÖTÉLLEL GYILKOLTA MEG.” Így kezdődik az a gyerekvers, amelyről ma már sokan nem tudják, honnan származik. De 1929-ben a Hope család kegyetlen lemészárlása sokkolta Amerikát. A rendőrség azóta sem jött rá, ki követte el. Az egyetlen túlélő Lenora volt, a család kamaszlánya. Ám mindig is tagadta, hogy ő tette volna. Az elmúlt 50 év alatt senkinek se volt hajlandó beszélni a tragédiáról, és ki sem lépett az elátkozott, düledező villából. „APJA TESTÉT KÉSSEL SZURKÁLTA SZÉT, ELVETTE ANYJA BOLDOG ÉLETÉT.” Lenora mostanra már idős, tolószékes asszony. A legutóbbi agyvérzése óta megnémult, és csupán egy írógép segítségével képes kommunikálni. Amikor új ápolónő érkezik hozzá, az egyik éjjel váratlanul lekopogja az írógépen, hogy mindent el szeretne mondani. És ahogy egyre több részlet kiderül a véres tragédiáról, az ápolónő elbizonytalanodik: vajon mennyire veszélyes Lenora, ez a látszólag törékeny, idős asszony?
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
A Már csak egy maradt fogadtatása túlnyomórészt lelkes: sok olvasó letehetetlen, rendkívül izgalmas thrillerként és fordulatokban gazdag olvasmányként jellemezte. Különösen erősnek találták a fokozatosan adagolt információkat, a bizonytalanságot és azt, ahogyan a történet újra meg újra átértelmezteti a korábbiakat.
A sötét, gótikus, kastélyos atmoszféra szintén gyakran kiemelt erősség, a nyomasztó környezet és a titokzatos múlt sokakra nagy hatással volt. Ugyanakkor néhány olvasó szerint a kezdeti tempó lassú, a későbbi csavarokból pedig túl sok érkezik, ami időnként zavaróvá vagy kliséssé teszi a történetet. Összességében főként azoknak ajánlható, akik szeretik a pszichothrillereket, a komor gótikus hangulatot és az olyan könyveket, amelyek folyamatosan próbára teszik az olvasó következtetéseit.