Los versos satánicos

Érdekes, ugyanakkor nehéz olvasmány volt. A kultúra, amit tartalmaz még nem került a közelembe, így sok mindent nem értettem belőle. Üldöztetésének miértjét így nem is sikerült megértenem. De mégis van benne egyfajta mély filozófiai tartalom, ami valahogy utat talált hozzám.

Először is: fogalmam sincsen, hogy miért fél mindenki ennyire ettől a könyvtől. Hosszúnak persze hosszú, de vannak nála terjedelmesebbek is, intertextuálisnak intertextuális, de pl. Esterházy vékonyabb kötetei ebben megelőzik. Másodszor: Az iszlámról való tudásom hiányosnak mondható, mégis rendkívül szellemesnek találtam nagyon sok részt. A híreszteléssel ellentétben ez korántsem az erőteljes mágikus realizmushoz tartozó regény, ezért emiatt sem kell félni. A stílusa olyan, mint egy idős, mesélő nagypapáé, igencsak igéző.
Az egyetlen problémám az volt vele, hogy míg az álomjelenetek, illetve kb. a feléig a fő történeti szál is lenyűgözött, a második felében egyre több társadalomkritikai-etnikai kérdéssel lett megszórva az olvasó, amit nem várnék egy ilyen regényben, ugyanis szerintem nem illett hozzá.

Szóval csak bátran, pár éjszakát el fog venni, de nem harap! 😁