Lisey története

Imádom Stephen King munkásságát, rengeteg könyvét (ami még akár hasonló is lehet a Lisey törté etéhez) olvastam mar. De ez a könyv sajnos nem jött be. Az nem meglepő, hogy lassan építkezik, hiszen a legtöbb regénye ilyen. Viszont elolvastam belőle 120 oldalt és fogalmam sem volt, hogy mi történik (nem a jó értelemben véve). A két főszereplő saját kis belső szavaik, kifejezéseik miatt nagyon nehezen volt érthető a szöveg. Sokszor volt olyan, hogy a jelenben zajlik valami, majd mindenféle átvezetés vagy fejezet nélkül egyszercsak a múltban voltunk. Sőt, később olyan is volt, hogy a visszaemlékezett a múltra, amikor szintén egy még távolabbi múltra emlékezett vissza Lisey. Ez nagyon megnehezítette a történet érthetőségét. Persze a végére minden (majdnem minden) értelmet nyer, de nekem nagyon kaotikus volt ez a könyv. A három és fél csillag azért jár, mert King nagyon jól tudja leírni a fájdalom, a gyász és üresség érzését, ami egy hasonló helyzetben az emberben van, valamint voltak olyan fordulatok, amelyek miatt elképedve ültem. Szóval voltak nagyon jó részek is, de ez nem az én könyvem volt (bár ettől függetlenül másoknak még tetszhet, de azoknak nem ajánlom, akik még nem olvastak King-et vagy még csak barátkoznak King munkásságával). Sokszor megkapja King, hogy túl ír dolgokat. Én ezt eddig ritkán tapasztaltam, mert a hosszabb (jóval hosszabb) regényeiben minden patika mérlegrn volt kimérve és úgy volt jó, ahogy. De itt a végét szerintem nagyon elnyújtotta. Szóval ilyen az élet. Továbbra is szeretem King-et, de előfordul, hogy egy kedvenc írótól származó könyv mégsem tetszik. Nekem ez ilyen volt.

Bár sok jót hallottam erről a könyvről, de rosszból sem volt hiány, ennek ellenére nekem tetszett. Egy rengeteg érzelemmel teli fantasy-horrorról van szó ami az özvegy gyászfeldolgozását mutatja be, ahogy visszaemlékezik férje gyerekkorára és a közös életükre. A cím bár Lisey története, inkább Scott történetét ismerjük meg, Lisey emlékeiből.
Nagyon tetszett ahogy a regényben játszottak a szereplők a szavakkal, (KÖMAK, dincs, kimaszott.... stb). Emellett King nagyon jól felépítette ezt a kis fantázia világot a Paragonyt is. Ez a legjobb King könyv amit olvastam (eddig legalábbis), alig bírtam letenni. Sokak szerint egy túl írt történet, amit én kifejezetten szeretek, mert annál részletesebb és hossza ellenére folyamatosan fenn tudta tartani az érdeklődésemet. Ez nekem egy 5 csillagos élmény volt és fel is vettem a kedvencek közé. Nem véletlen, hogy King a kedvenc íróm.