Leviatán

ahogy már meséltem, a Netflix anime verziója nélkül nem figyeltem volna fel erre a trilógiára, pedig mint megtudtam, utána olvasva a dolgoknak, hogy Aurealis-díjat, Locus díjat is megkapta. és azt kell mondjam, hogy teljesen megérdemelten
mivel a trilógia három kötetét az animében 12 részbe sűrítették és a kritikákban olvastam, hogy néhol jelentősen el is térnek a könyvtől, így azonnal tudtam, hogy nekem ezt el kell olvasnom.
és micsoda jó ötlet is volt ez! most valahogy nagyon betalált nálam ez a könnyed, kalandos, steampunk hangulatú ifjúsági scifi. mert hogy néha az ember csak ennyire vágyik, nem igaz?
a könyv leírásában szerepel, de azért megismételném: történetünk az első világháború kitörésekor, a szarajevói merénylettel indul. egy olyan világban járunk, ahol a két szemben álló hatalmi tömb egyik oldalán a „barkácsok” állnak (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia), akik mindenféle csodagépeket gyártanak, a másik oldalon pedig a „darwinisták” (Anglia, Franciaország) akik pedig különböző állatfajokat tenyésztenek háborús célra. a címadó Leviatán is egy ilyen hadiléghajó.
az egyik történetszálon, a meggyilkolt Ferenc Ferdinánd fiát, Sándort és az őt megmenekíteni kívánó kis csapatát követjük, a másikon pedig egy skót lányt, Deryn Sharpot. akinek minden vágya, hogy repüljön, de mivel nőként nem csatlakozhat a katonasághoz, ezért fiúnak kiadva magát Dylan Sharp néven (természetesen szuper kalandos módon 😊 ) csatlakozik a Leviatán legénységéhez.
az első kötet egyelőre ott zárul, hogy a két szál mindenféle kalandok után összetalálkozik és a két főszereplő együtt folytatja útját. igazából igyekeztem úgy nézni rá, mint ifjúsági regényre ezért néhány zavaró gyermetegség felett szemet hunytam, és nem is tudom, hogy az anime megnézése nélkül is ekkora élményt nyújtott volna, vagy egyszerűen most pont jókor kapott el, de nagyon élveztem a könyv furcsa és nagyon ötletes világát, a kalandokat, a szereplőket (egyelőre Sándor nem hasonlít anime béli énjére, de Deyn és dr Barlow hatalmas kedvenc lett) és szinte az egész könyvet hatalmas mosollyal a képemet olvastam végig. az élményhez valószínűleg hozzátartozik Kleinheincz Csilla fantasztikus fordítása és a magyar kiadásban is helyet kapó Keith Thompson csodálatos illusztrációi is.
és most jöjjön a második kötet! 😊
(a képeken pár jelenet az animéből és illusztrációk a könyvből)

ha nem nézem meg a Netflixen a könyvből készült animét, talan soha nem is szerzek tudomást erről a trilógiáról, amit most így belegonsolva nagyon sajnálnék. amellett, hogy fülig érö szájjal olvasom, valahogy az a furcsaság áll fenn, hogy nem tudnám megmondani, hogy melyik verzió is a jobb, mert az anime képi világa ugyanannyit hozzátesz az élményemhez, mint a könyvben olvasott plusz infók az animéhez.
viszont az idézett szöveget tutire az anime szereplő Dylan/Deryn Sharp hangján fogom hallani 😁