„A te terved. A te bosszúd. Ragaszkodj hozzá!" Tizenegy évvel ezelőtt Almát csecsemőként örökbeadták. A lány születésének körülményeit homály fedi, az aktáját titkosították, és minden személyes adatot visszatartottak a vér szerinti szülőkről. Most azonban Alma súlyos betegségben szenved, és sürgősen szüksége van egy csontvelődonorra. Hogy megmentse örökbefogadott lánya életét, Olivia Rauch kétségbeesett keresésbe kezd a biológiai szülők után. Az erőszakos bűncselekményekre szakosodott pszichológus Olivia a kutatása közben rábukkan a „naptárlány" legendájára: egy fiatal nő történetére, aki egykor, karácsony táján egy félreeső házikóba vonult vissza a havas Frank-erdőbe. És akit egy pszichopata arra kényszerített, hogy kinyisson egy horrorisztikus adventi naptárat… Fitzek thrillerei lélegzetelállítóak, tele vad fordulatokkal. – Harlan Coben bestsellerszerző Hátborzongatóan… mesterien… zseniális! – The Times
Olivia kétségbeesetten próbálja megmenteni súlyosan beteg örökbefogadott lányát, Almát. A nyomozás a kislány biológiai szüleihez vezet, majd egy régi, sötét ügyhöz: a rejtélyes „Naptárlány” történetéhez. A regény két idősíkon bontakozik ki, miközben családi titkok, eltitkolt rokoni kapcsolatok és múltbeli bűnök kerülnek felszínre.
Nagyon szeretem azokat a thrillereket, amelyek folyamatosan új elméletek gyártására késztetnek, majd rendre megcáfolják azokat. A Meghívás után azt hittem, most is hasonló élmény vár rám, de sajnos ez a könyv nem tudott annyira magával ragadni.
A történetben számomra túl sok volt a mellékszál, a titok és a rokoni kapcsolat, miközben néhány nagyobb fordulat már jóval korábban sejthetővé vált. Emiatt a végére nem a meglepetés érzése maradt meg bennem, hanem inkább az, hogy a történet túlbonyolította önmagát.
Talán azért is csalódtam benne, mert egy fantasztikus olvasmány után most már a második könyv volt, ami nem igazán talált meg. Az egyiket végül félbehagytam, ezt pedig ugyan befejeztem, de meglepően nehezen haladtam vele. Olyan érzésem van, mintha semmi sem tudna igazán lekötni mostanában.
Remélem, nem egy olvasói válság kezdete ez nálam. 😅
⭐️⭐️⭐️☆☆
3/5
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Mielőtt belekezdtem volna a könyv olvasásába, elolvastam a véleményeket, és ha @ProKontra Zsófi nem mondja, hogy igen is jó, nem biztos, hogy belekezdtem volna. Imádom, hogy hallgattam rá (megint), mert én nagyon élveztem ezt a könyvet. Annyira imádom, hogy amikor Fitzek könyveit olvasom, köztük ezt, akkor állandóan az jár a fejemben, hogy „ezt nem értem”, „de miért?”, „hogyan?”, „áhh nem lehet”, aztán jön a vége felé a hűb@mmeg, a „jaaaa ezért”, áhhh értem", „áhhh most komolyan, ezért”, és csak csapkodom a homlokom, és megállapítom, hogy jó, imádom… :D
Úgyhogy nekem Olivia és Valentina története is ezt hozta, beteg, de pont annyira amennyire szeretem, és lehet, hogy vannak benne hiányosságok, de nekem biztos nem volt olyan rossz, mint amilyet olvastam a véleményekben, így én mindenkinek ajánlom, aki szeretne egy kis hűb@mmeget a napjaiba. :))
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat