Konklávé

Ez a regény nagyon tetszett. Alapvetően érdekel a vallás és a kereszténység, bár inkább történelmi és kultúrális szempontból, nem tartom magam hívőnek. Olvasgattam a Bibliát is korábban, de mint egy történelemkönyvet kvázi.

Szóval emiatt is nagyon érdekes volt belelátni, hogyan zajlik a pápaválasztás folyamata, mi történik a konklávén. Pár éve, római utazásunkon is elbűvölt a Vatikán gazdagsága, nagysága, nagyon jó volt, hogy ezek felidéződtek a könyvben.

Alapvetően ez egy krimi. A pápa halála után főszereplőnkre, Lomeli bíborosra hárul a feladat, hogy levezényelje a konklávét, ami a Casa Santa Marta és Sixtus kápolna zárt ajtajai mögött és mégis az egész világ figyelő szemei előtt zajlik. Ő és 117 bíborostársa matematikailag mind esélyesek a pápai címre, ám csak néhányuknak van valódi támogatottsága ahhoz, hogy felülhessenek Szent Péter trónjára. De aki nem akarja igazán a pápaságot, tényleg az lenne a legjobb jelölt? Lomeli nem akarja, és elszántan küzd azért, hogy a pápai hivatal dékánjaként pártatlan maradjon. Aztán szép sorban esnek ki a csontvázak a szekrényekből...

A végére elképesztő fordulatot tartogat a könyv, ami elég megosztó is. Természetesen ezt nem lövöm le. Csak ajánlani tudom, én hangoskönyvben hallgattam, nagyon tetszett.

Nagyon érdekes, számunkra ismeretlen világot tár fel. Milyen a pápaválasztás? Mik befolyásolják a döntést? Hogyan próbálnak meg hatalmat szerezni egyes bíborosok? S persze a végén a nem várt fordulat. Nagyon olvasmányos, érdekes könyv.

Vannak könyvek, amik jókor találnak meg – és vannak olyanok, amik egyszerűen odaszólnak fentről, hogy „most olvass el”. Ez utóbbi történt velem.
Hónapok óta ott porosodott az e-olvasómon a Konklávé, de valamiért csak most, a pápa halálhíre után vettem elő. Véletlen? Aligha. Inkább olyan érzés volt, mintha valaki súgott volna: most kell ezt elolvasnod. ✝️️
A könyv a Vatikán szívébe vezet, a pápaválasztás titkos és évszázados rítusai közé. A sede vacante idején – amikor üres a trón – a világ visszafojtott lélegzettel figyel, hogy ki lesz az új Szentatya. Cum clave – zárt ajtók mögött, elvileg csöndben, áhítatban, mély imában. De Harris könyve épp ennek az eszmének a hiányát mutatja be.
Ez nem egy szent és áhítatos történet, hanem emberi, olykor elkeserítően emberi.
A bíborosok nem az életszentség szobrai – hanem politikai játszmák, régi sérelmek, ambíciók, titkok és bűnlajstromok hordozói. ⚖️
Látunk kibeszélést, hibáztatást, kampányolást, hatalmi manővereket.
Ez a könyv egyfajta egyházi Kártyavár – csak itt tömjénfüst van és miseruha. ️
Lomeli bíboros karaktere viszont valóban mély és árnyalt: a kételyeivel, hitével és küzdelmeivel szinte mi magunk is ott vagyunk mellette. Ő az, aki próbál hű maradni ahhoz, aminek a választásnak lennie kéne – miközben egyre inkább szembesül azzal, hogy milyen messze került ettől a valóság. ️
A konklávé menete, a szavazási körök, a szertartások és latin szófordulatok mind-mind olyan részletességgel vannak leírva, hogy az ember szinte hallja a freskók alatti susogást, érzi a feszültséget a bíbor ruhák alatt. ️ Extra omnes! – mindenki kifelé. Csak a választók maradhatnak. És a lelkiismeretük.
❗️Ami viszont számomra teljesen kilógott, az a végső csavar.
Nem volt zseniális. Nem volt katarzis. Inkább sokkoló, eltúlzott, blőd – és szerintem elrontotta az egész könyv felépített világát. ‍️
Mintha Harris elbizonytalanodott volna, és a finoman, intellektuálisan felépített cselekményt egy „na, majd nézzetek csak nagyot” fordulattal próbálta volna megkoronázni. De számomra ez nem működött. Túl nagy váltás, túl messzire megy – és nem illik a hangulathoz, amit addig olyan szépen felépített.
Ennek ellenére: nagyon ajánlom. Nem a vége miatt. Hanem a közepéért. A gondolatokért. A súlyos kérdésekért. A belső feszültségekért. A látványos maszk mögötti emberi arcokért. És azért, mert kicsit mindannyiunkban ott a kérdés: ki vagyok, ha nem lát senki – és mi történik, ha mégis mindenki figyel? ️
Nem mindegy, ki ül arra a trónra.
És ez a könyv pontosan megmutatja, mennyi minden forog kockán, amikor felszáll az a bizonyos fehér füst… ️️ Habemus Papam.