Az életem minden területén határozott és céltudatos vagyok. Tudom, mit akarok elérni az életben, és mindent meg is teszek ennek érdekében. Imádom a kalandot. Meghódítani az ismeretlent, feszegetni a határaimat, elérni oda, ahol még senki sem járt. Úgy éreztem, teljes a világom... aztán megismertem őt, Zoey Westet. Már a találkozásunk estéjén felforgatta az életemet. Akartam őt. Vágytam rá. De ő másképp vélekedett. A dermesztő fogságban átélt borzalmakra hivatkozva azt állította, időre van szüksége. A sorsról hadovált. Az pedig mindkettőnknek beintett. És most itt vagyunk, együtt egy lakatlan szigeten. A test és az elme ismét egymásnak feszül. Képesek vagyunk túllépni mindazon, amit eddig szemellenzőként használtunk? A sors biztosított nekünk egy újabb esélyt. Képesek vagyunk megragadni, vagy hagyjuk elúszni a lehetőséget? Az engem fürkésző, szikrázóan kék pillantása olyan lágyan siklott végig a testemen, mint a tenger lágy hullámai, amik finoman simogatják a belemerülő testet.
Tovább folytattam a Crosby fivérek sorozatot. Kayden nagyon belopta magát a szívembe, Zoey döntéseivel néha nem igazán értettem egyet. Az viszont tetszett, hogy nyomott hagyott benne az első könyvben történt események, mert bizony egy ilyen trauma nem múlhat el nyomtalanul.
Amit nagyon szeretek (nem csak ebben a részben, hanem a többiben is amit már olvastam) az Mason, Kayden és Tyler kapcsolata. Annyira bírom, hogy szívják egymás vérét, oda-oda szúrnak a másiknak, de ha baj van akkor ott vannak egymásnak. Kicsit arra a kapcsolatra emlékeztet, ami nekem is van a testvéreimmel.
A két főszereplő között még mindig jó a kémia, és ami nekem külön tetszett (legalábbis nekem tökre úgy érződött) hogy az ő kapcsolatuk nem csak a szerelemre, hanem egy barátságra is épül. Nekem végig az volt az érzésem, hogy a mindent elsöprő szerelem mellett a barátság is ott van köztük. Amúgy szegényeket nagyon sajnáltam, hogy már megint mibe keveredtek. Számomra még mindig a 4.rész a kedvenc, de ez a könyv is kellemes kikapcsolódást nyújtott.
U.I: Britany és Zane karaktereit imádom :D
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Az első rész után, nehezen vettem rá magam,de adni akartam még egy esélyt az Írónőnek. Szinte csak jókat olvastam a 2 könyvről ezért is vágtam bele. Sajnos nem az én világom lett. Annyi dologoban nem tetszett,és bosszantottak olvasás közben,hogy úgy éreztem,talán én mást olvasok,mint az a sok ember aki pozitívan értékelte őket. Engem már a borító is bosszantott. Ha ugyan azon személyekről szól az első könyv mint a második, akkor miért egy másik pár került a második könyv elejére? Nem is írok mást.🫤De szívesen kibeszélem magamból aki szeretné megvitatni 🙂
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat