Egy falatnyi boldogság Az étteremkritikus Orsi egy cikksorozat miatt érkezik Balatonfaluba, és reméli, hogy ez a megbízás felpezsdíti újságírói karrierjét. És úgy általában az életét. Valamint régóta dédelgetett vágya, hogy írjon egy regényt. És ne csak a porosodó fióknak. Előbb csak a kisvárosi hangulat és a nyár végi Balaton ragadja magával, néhány nap elteltével azonban feltűnően sok időt szán az olasz ételek kóstolására a helyi pizzériában. Gergő, az étterem tulajdonosa mintha sokkal jobban megértené a lányt, mint az a férfi, aki Budapesten várja őt. Ahogy egyre több időt töltenek egymás társaságában, mindkettőjük számára egyértelművé válik, hogy nem csak az étel és a tópart szeretete köti össze őket... Hidasi Judit sikerszerző ismét elvisz bennünket a balatoni sétányra, ahol az élet sohasem unalmas, de mindig szeretettel és szerelemmel teli. Engedjünk a csábításnak, és adjuk át magunkat az érzelmeinknek, mint ahogy az őszi levelek engedik, hogy a hűvös szél a tóba fújja őket. "Ahogy olvastam, a szívem mosolygott." - Tamás könyv blogger "Egy újabb csodás történet Hidasi Judit tollából." - Lizzyke olvasó kuckója "Lágyságával ejti rabul a szíveket." - Don'tForgetToSmileAndRead
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Hamarosan esni kezd több olvasó szerint szerethető, könnyed és érzelmes olvasmány, amelyet a balatoni környezet, az ismerős közösség és Hidasi Judit kedves, jellegzetes stílusa tesz különlegessé. A hangulat egyszerre otthonos, meghitt és helyenként józanító, miközben a főhős lelki útja, párkapcsolati dilemmái és a változás iránti vágya kerülnek előtérbe.
Sokan dicsérték a természetközeli atmoszférát, a család és az összetartás fontosságát, valamint azt, hogy a regény könnyen kikapcsol és magával ragad. Ugyanakkor akadt, aki a történetet érzelmileg kevésbé hatásosnak, a szereplőket jellegtelennek, a cselekményt pedig kissé szétesőnek érezte, másnak pedig a tempó bizonyult lassúnak. A könyv elsősorban azoknak lehet jó választás, akik hangulatos, romantikus és könnyen fogyasztható történetre vágynak, különösen, ha kedvelik a Balaton környéki világot és az újrakezdés témáját.
Orsi, aki gasztronómiai újságíró, munkája kapcsán ismét Balatonfaluba utazik. Újból találkozhatunk a már megismert szereplőkkel, akik kedvességükkel hamar megnyerik Ordít. Hatásukra ő is újrakezdi az életét.Ismét egy szerethető történetet olvashattam az írónőtől.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Ritkán kerülök abba a helyzetbe, hogy egyszerűen nem tudom, mit írjak egy könyvről vagy épp hogyan fogalmazzam meg az érzéseimet vele kapcsolatban. Most mégis ez történt.
2024 decemberében ismerkedtem meg a szerzővel, és bár már akkor sem éreztem hatalmas mélységekkel rendelkező írásnak a munkáját, mégis annyira megfogott a stílusa, a kedvessége, a könnyedsége, az a bizonyos „kis báj”, hogy mindenképpen vissza akartam térni a Balaton környéki kis városkába. Szerettem volna újra és újra elmerülni ebben a közegben, több szereplő történetét megismerni, és közben egy könnyen fogyasztható olvasmányban kikapcsolódni.
Orsi története viszont valahogy nem talált meg. Nem éreztem sem igazán bájosnak, sem kedvesnek, és a szereplők is inkább semmilyenek maradtak számomra. Volt egy történet 270 oldalon keresztül, amelynek a lényegét egyszerűen nem tudtam megragadni… kicsit olyan érzésem volt, mintha se füle, se farka nem lenne.
Azon túl, hogy semmilyen erősebb érzelmet nem váltott ki belőlem a kötet, azt sem tudom pontosan megfogalmazni, hol kellene keresnem a választ arra a kérdésre, hogy miért nem tetszett. Talán épp ez volt a legnagyobb hiányérzetem vele kapcsolatban.
Rég olvastam már ennyi ideig egy ennyire rövid, szellősen szedett írást.
Mindenesetre a következő egy-két hónapban biztosan jegelni fogom a szerző könyveit, aztán ki tudja, lehet, hogy egy későbbi időpontban jobban egymásra tudunk hangolódni.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat