Egy ásatáson ismeretlen tettes végez az expedíció vezetőjének feleségével, a körülmények pedig rendkívül különösek: az asszonyt saját szobájában ölik meg, az ablak belülről zárva. A helyi rendőrség vezetője Poirot-nak adja a bonyolultnak ígérkező ügyet, aki „véletlenül" éppen átutazóban van a környéken. Az 1934-ben írt bűnügyi rejtélyt a krimi királynőjének élete ihlette, aki régész férjével hosszú ideig élt a Közel-Keleten. Francois Riviére, Christie világának nagy szakértője hűen adaptálta a történetet Chandre, az ifjú lotharingiai rajzoló számára.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Az olvasók többsége szerint a Gyilkosság Mezopotámiában jól felépített, hangulatos és fordulatos Poirot-krimi, amelynek különleges régészeti környezete erősen hozzájárul az élményhez. Sokan dicsérik a feszültséget, az érdekes szereplőket és a közöttük kialakuló bizalmatlanságot, valamint azt, hogy a regény még a történet ismeretében is képes fenntartani a figyelmet.
Különösen érdekesnek találták az ápolónői, részben kívülálló nézőpontot és az elbeszélés módját, bár néhány olvasó szerint a kezdés kissé nehezen indul. A megoldás fogadtatása megosztó: sokakat meglepett és lenyűgözött, mások viszont kevésbé tartották meggyőzőnek. Kritikaként felmerült továbbá a női szereplők, illetve a különböző nemzetiségek és társadalmi osztályok ábrázolása, így a könyv főként azoknak ajánlható, akik a feszült, klasszikus krimiket összetett gyanúsítotti körrel és erős atmoszférával kedvelik.