Gyilkosság a panel tetején

Nagyon érdekes, megdöbbentő, sokkoló volt. Könnyen olvasható, érthető. Ajánlom!

Nem ismertem korábban Dulai Péter munkásságát, könyvklub keretein belül találkozhattam a kötettel.

Maga a könyv tömör. A “kevés oldalszám” ellenére bőséges információval lát el minket a szerző. Külön jól esett, hogy nem csak egy száraz leírást kaptunk a bűncselekményekről, hanem odaillő felvezetést, bizonyos részeknél megjegyzéseket, figyelem felhívást, de hagyta az olvasót, hogy önmaga döntse el mit érez, mit gondol.

A kötettel egyetemben a podcast-et is érdemes fogyasztani. Kijelenthetem, hogy visszatérő hallgató leszek, valamint a többi kötetet is felveszem az olvasandó listámra.

Nehéz erről a könyvről értékelőt írni az elolvasása után, mivel mélyen megrázó és felkavaró dolgokat közöl az író. Így előre leszeretném szögezni, hogy az 5* a kutatómunkát, — ami nem kevés időt igényelhetett, hogy ennyire tényzerű és információ gazdag legyen — az író odafigyelését, — külön megemlítendő az, hogy nincs benne pártfogás, nincs benne elítélendőség, pusztán csak a valós tényeket közli kimérten az író — valamint a könyv igényességét jellemzi.

A Cser Kiadó gondozásában jelent meg Dulai Péter mindössze 160 oldalas kriminalisztikai dokumentumkönyve, amin nem ront a könyv vékonysága. Éppen ellenkezőleg, számomra olvasmányos volt, érdekfeszítő és újszerű, mivel én a könyvben szereplő gyilkosságok közül csak a martfűi rémről hallottam.

Nem mondom azt, hogy könnyű olvasmány volt, mert nem volt az. Voltak gyilkosságok —, mint például a Gyilkosság a panel tetején, Gyilkosság szabadulás után valamint, Gyilkosság az egyetemnél fejezetek —, amiket nehéz -és nyomasztó volt olvasni. Ezeket a gyerekgyilkosságokat borzasztómódon követték el a gyilkosok, amikre szavakat sem lehet találni, nem elég ide az, hogy felháborító vagy az, hogy „ megkapták a halálbüntetést ”, egyszerűen vannak dolgok, amiket az ember épeszével nehezen tud felfogni és keresi a „ miérteket ”.

Voltak gyilkosságok, amikhez mégcsak nem is lehetett hozzájuk csatolni a „ miérteket ” csak megtörténtek. Mindent ok – okozat követ, ahogy tartja a mondás, de azt hiszem az emberi elme azon dolgok egyike, ami kivételt képez ez alól a mondás alól.

Az író nagyon szépen összeszedte az információkat a fejezetekhez, mégha néhol nehézen is tudta ezt kivitelezni — vagy azért, mert megsemmisítették az adatokat egy bizony idő elteltével, vagy azért, mert kevés érintett vagy szemtanú maradt. A könyvön érződött, hogy választékosan fogalmaz és nem bíráskodni akar, hanem dokumentumkönyvet alkotni, ami elengedhetetlen egy jó dokumentumkönynél.

A magyar kriminalisztika meglátásom szerint, eléggé el van „ felejtve ”, és nagyon kevés könyv született ebben a témában, ezért is érdekes és becsülendő ez a kötet.