"Nem, nem, fiatalember, ebben téved. Gyilkolni könnyű" - ezzel zárja Miss Pinkerton a falujában történt titokzatos halálesetekről szóló beszámolóját, amit utastársának, a gyarmatokról hazatért egykori rendőrnek, Luke Fitzwilliamnek mesél. Az idős hölgy épp a Scottland Yardra igyekszik, hogy bejelentést tegyen, és ezzel megakadályozza a következő kiszemelt áldozat, Humbleby doktor halálát. Fitzwilliam nem veszi komolyan a történetet mindaddig, amíg a másnapi újságban meg nem látja, hogy Miss Pinkertont elgázolta egy autó. Luke-ból a kétely szikrája is eltűnik, amikor egy héttel később a Timesban John Edward Humbleby gyászjelentését olvassa. Ekkor hirtelen eszébe jut az idős hölgy eddig képzelgésnek vélt intelme - "a gyilkost elárulhatja a tekintete" -, és elhatározza, hogy a végére jár a Wychwood-under-Ashe-ben történt szokatlan haláleseteknek.
Nagyon kedveltem ezt a történetet. Nagyon szeretem ahogyan Agatha építkezik a könyveiben, hagyja, hogy az olvasó is találgasson és a főszereplővel együtt keresse a gyilkost. Nagyon tettszett, nem mondom, azért ki lehetett találni a végét, de ettől függetlenül izgalmas volt. Egyedül a romantikus szál beleszövését nem tudtam hova tenni (persze a végére érve értem miért lett fontos) de az számomra elhanyagolható lett volna.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat