Gallant
95 értékelés alapján
Értékelések megtekintése
felhasználó listáján szerepel
Oldalak száma: 312
Fordító:
Ballai Mária
Agave Könyvek
(2022)
Nyelv: Magyar
ISBN: 9789635980666
Olivia Prior egész életében azon tűnődött, ki ő valójában és hova tartozik. Ebben egyedül egy vékony, ütött-kopott napló van a segítségére: az anyjáé volt, tele bejegyzésekkel és képekkel, amelyek arra utalnak, hogy a nő elvesztette az eszét, ráadásul a rajzok alig többek tintapacáknál... amíg Olivia észre nem veszi bennük egy kéz, egy ajtó, egy virág és egy koponya körvonalait. Nem sokkal később levelet kap, melyben hazahívják Gallantba. A helyre, ahová az anyja naplója szerint soha nem szabad mennie. Olivia mégis útra kel. Mi mást tehetne? Gallantban aztán rátalál az utolsó élő rokonára és a családi kúriára bálteremmel, szalonnal, dolgozószobával és egy hatalmas, színpompás kerttel, valamint egy málladozó fallal és egy vaskapuval, amit soha nem szabad kinyitnia. Azonban senki nem tud a levélről. És senki nem árulja el Oliviának, mi kísérti az unokatestvérét az álmaiban, mi történt az anyjával és mi rejtőzik a fal túloldalán. Vajon az árnyak hívták haza a lányt? És, ha igen, mit kérnek érte cserébe?
Olvasói vélemények összefoglalója
Az olvasók többsége szerint a Gallant legnagyobb ereje a kísérteties, gótikus atmoszféra, amelyet V. E. Schwab érzékletes leírásai és melankolikus hangvétele teremt meg. A regény vizuális kivitelezését, különösen az illusztrációkat és a naplóbejegyzéseket, sokan kiemelkedőnek találták, és többen tökéletes őszi olvasmánynak tartották.
Olivia különleges főhősként sok olvasót megérintett, főként a némasága és a magányának bemutatása miatt. A tempó megítélése megosztó: egyesek szerint a lassú kibontakozás jól illik a hangulathoz, mások viszont vontatottnak érezték a történetet. Visszatérő kritika volt, hogy a cselekmény, a mellékszereplők és a világépítés nem kapott elég mélységet, ezért néhány olvasónak hiányérzete maradt.
Összességében a könyv azoknak ajánlható, akik rövid, könnyen olvasható és erősen atmoszférikus dark fantasyre, valamint szépen illusztrált, borongós gótikus mesére vágynak. A nagyobb léptékű történetet, részletesebb karakterépítést vagy feszesebb cselekményt keresők számára kevésbé lehet kielégítő.
Olivia különleges főhősként sok olvasót megérintett, főként a némasága és a magányának bemutatása miatt. A tempó megítélése megosztó: egyesek szerint a lassú kibontakozás jól illik a hangulathoz, mások viszont vontatottnak érezték a történetet. Visszatérő kritika volt, hogy a cselekmény, a mellékszereplők és a világépítés nem kapott elég mélységet, ezért néhány olvasónak hiányérzete maradt.
Összességében a könyv azoknak ajánlható, akik rövid, könnyen olvasható és erősen atmoszférikus dark fantasyre, valamint szépen illusztrált, borongós gótikus mesére vágynak. A nagyobb léptékű történetet, részletesebb karakterépítést vagy feszesebb cselekményt keresők számára kevésbé lehet kielégítő.
Értékelések
Értékelés4,1
95 értékelés alapján
5
24 ×
4,5
10 ×
4
36 ×
3,5
6 ×
3
18 ×
2,5
0 ×
2
1 ×
1,5
0 ×
1
0 ×
Bejegyzések
94
Gallant
V. E. Schwab
A közepe elég lapos, ezért vontam le 1*-ot.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Gallant
V. E. Schwab
Az árnyak nem valóságosak,
az álmok nem árthatnak neked,
és mindaddig biztonságban leszel, amíg távol maradsz Gallanttól.
A második könyvem az írónőtől, s egyre inkább biztossá válik, hogy az összes könyvét el szeretném olvasni.
Teljesen más élmény volt, mint az Éjféli földbe temesd csontjainkat. Feszesebb, tömörebb, viszont ugyanannyi érzelem, melankólia és fájdalom szorult bele.
Olivia Prior egész életében egyedül volt. A nagy becsben tartott, furcsa képekkel és bejegyzésekkel teli napló az egyetlen mementója annak, hogy valaha, valakinek fontos volt. Az anyjának. Aki eltűnt... vagy meghalt?
Mélabúval és a mások számára láthatatlan szellemekkel, ghúlokkal teli mindennapjait egy levél forgatja fel. A családja hazavárja, Gallantba. Oda, ahová az anyja naplója szerint soha nem mehet.
De persze elmegy, ám nem azt kapja, amit vár. Érkezése kétségbeesést, fájdalmat és még több titkot, megválaszolatlan kérdést szül. Egyetlen élő rokona ki akarja rakni a családi kúriából, ami csak úgy tobzódik a ghúlokban. De az ismeretlen és a titkok úgy vonzzák Oliviát, mint tűz a molylepkét: végérvényesen és halálosan.
Nagyjából a könyv felénél éreztem, hogy lesz egy olyan csavar, amit várok ugyan, mégis meglepetésként ért, amikor bekövetkezett.
Sodródtam az eseményekkel, melankóliába zuhantam. Olivia különleges és egyedülálló, de még ő maga sincs tisztában ennek jelentőségével.
Az illusztrációk, amik a könyv elején alaktalan pacáknak tűntek, végül alakot öltöttek a szemem előtt és a valaha volt legszomorúbb szerelmi történetet mesélték el nekem.
A vége, bár pozitív, szomorúsággal, fájdalommal és gyásszal tarkított. De ilyen az élet is, nincs csupa rózsaszín happy end. Az álmok igenis árthatnak.
az álmok nem árthatnak neked,
és mindaddig biztonságban leszel, amíg távol maradsz Gallanttól.
A második könyvem az írónőtől, s egyre inkább biztossá válik, hogy az összes könyvét el szeretném olvasni.
Teljesen más élmény volt, mint az Éjféli földbe temesd csontjainkat. Feszesebb, tömörebb, viszont ugyanannyi érzelem, melankólia és fájdalom szorult bele.
Olivia Prior egész életében egyedül volt. A nagy becsben tartott, furcsa képekkel és bejegyzésekkel teli napló az egyetlen mementója annak, hogy valaha, valakinek fontos volt. Az anyjának. Aki eltűnt... vagy meghalt?
Mélabúval és a mások számára láthatatlan szellemekkel, ghúlokkal teli mindennapjait egy levél forgatja fel. A családja hazavárja, Gallantba. Oda, ahová az anyja naplója szerint soha nem mehet.
De persze elmegy, ám nem azt kapja, amit vár. Érkezése kétségbeesést, fájdalmat és még több titkot, megválaszolatlan kérdést szül. Egyetlen élő rokona ki akarja rakni a családi kúriából, ami csak úgy tobzódik a ghúlokban. De az ismeretlen és a titkok úgy vonzzák Oliviát, mint tűz a molylepkét: végérvényesen és halálosan.
Nagyjából a könyv felénél éreztem, hogy lesz egy olyan csavar, amit várok ugyan, mégis meglepetésként ért, amikor bekövetkezett.
Sodródtam az eseményekkel, melankóliába zuhantam. Olivia különleges és egyedülálló, de még ő maga sincs tisztában ennek jelentőségével.
Az illusztrációk, amik a könyv elején alaktalan pacáknak tűntek, végül alakot öltöttek a szemem előtt és a valaha volt legszomorúbb szerelmi történetet mesélték el nekem.
A vége, bár pozitív, szomorúsággal, fájdalommal és gyásszal tarkított. De ilyen az élet is, nincs csupa rózsaszín happy end. Az álmok igenis árthatnak.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
... és még 91 további bejegyzés
Az összes bejegyzés és értékelés megtekintéséhez jelentkezz be!
Bejelentkezés