Friss hús

A Dead River sorozat utolsó része nem jöhetett volna létre, ha nem akarta volna Lucky Mckee rendező filmre is vinni azonnal, így egyszerre írták a regényt és a forgatókönyvet is. A leírás alapján a filmadaptáció nem is változtatott semmin, és őszintén szólva a Friss hús elolvasása után nem is rohanok megnézni.

Időben a történet retconolva lett, ugyanis az 1992-ben történt Ivadékhoz képest csupán két nappal később folytatódik, a cselekmény mégis 2010-es években játszódik.

A Nő lecsaphatatlan, ugyanis túlélte a legutóbbi rajtaütést is, de ezúttal akasztják a hóhért: ő maga találja magát csapdában egy elbüvölő család pincéjében a plafonról lógva. Chris Cleek vidéki ügyvéd egyik napról a másikra úgy dönt, hogy a barlangban élő asszonyt foglyul ejti, és civilizálni fogja. Ehhez a családját is ráveszi, hogy asszisztáljanak, ami eleinte teljesen őrültség, de a regény folyamán kiderül, hogy a felesége és gyermekei úgy lettek az évek alatt kondicionálva, hogy a családfőt hagyják érvényesülni az összes hóbortjában és az általa elkövetett szörnyűségekben. A horror így nem pusztán zsigeri, hanem társadalmi is: a cselekményben lévő rémségek alapja nem egy(-két) vad fantáziájű írónak a beteges agyszüleménye, hanem az, amit a hétköznapokban az egyik ember képes elkövetni a másikkal. A házban történő borzalmaknak van egy foka persze, ami már az extremitásba csap át, de a könyv háromnegyedéig (a Nőt leszámítva) semmi olyan nem történik, ami a szomszédságodban ne lehetne jelen.

Ketchumék szépen lassan építik azt a horrort, ami a pincén kívül is zajlik: célozgatásokat és elejtett félmondatokat persze kiszúr az olvasó, de vannak dolgok, amik csak egy újraolvasásnál válnak a hétköznapiból iszonyatossá. Ez nem az a fajta rohangászós, több helyszínen játszódó regény, mint a korábbi Dead River-kötetek, ez sokkal bezártabb és fullasztóbb. Nincsenek zseblámpás rendőrök, sem pedig szeretteik után kutató hősök, csak egy borzasztó kompromisszumokat kötött család, ahol elfogadottá válik: a kínzást gondoskodásnak lehet álcázni, vagy ahogy maga Chris fogalmaz: a csók, az egy álcázott harapás.

A befejezés a korábbi két kötet közé esik hangulatilag, de mire felocsúdnánk, már jön is a bónusz novella, ami nem sokat tesz Dead River mítoszához (sőt szerintem a befejezés erejéből inkább elvesz): de álmatlan éjszakákat annál többet teremt.

Egyébként létezik egy lezáró novella, Endgame címen, ami végérvényesen befejezi a trilógiát. Reméljük, egy Ketchum-novelláskötetbe sikerül egy nap becsempészni!

A lehető legrészletesebben szemlélteti az emberi brutalitást.
Kizárólag erős idegzetűeknek ajánlott

Ez a Holt Idény trilógia utolsó része, és szerintem simán a legösszetettebb darabja. Nem azért, mert grandiózusabb lenne, hanem mert elképesztően feszes és közben sokkal több mindent mozgat, mint elsőre hinnéd.

A történet középpontjában most az a vad nő áll, aki túlélte a korábbi mészárlásokat, és akit egy kívülről tisztesnek tűnő, valójában brutálisan beteg vidéki ügyvéd próbál civilizálni. A könyv nagyon gyorsan világossá teszi, hogy itt nem biztos, hogy attól kell legjobban félned, akit elsőre szörnynek látsz. Mert a nyakkendős, családos, hétköznapi ember sokszor kegyetlenebb és romlottabb tud lenni bárminél, mint ami az erdőben él.

Igen, ez egy kemény horror. Nem olyan kaszabolós, mint elődei de ugyanúgy véres, nyers, kellemetlen történet, ami nem finomkodik. De pont attól működik ennyire jól, hogy a brutalitás mögött végig ott van a családon belüli erőszak, a hatalommal való visszaélés és az a beteg képmutatás, amit a normalitás álarca mögé rejtenek. Aztán egyszer csak azon kapod magad, hogy már nem is biztos, hogy az eredeti szörnyektől rettegsz jobban.

Nagyon szerettem benne azt is, hogy mennyire filmszerű az egész. Rövid fejezetekből építkezik, folyamatosan húz befelé, és egy pillanatra sem enged levegőt venni. Szóval ha olyan horrort keresel, ami brutális, helyenként undorító, de közben gondolatébresztő is, illetve kíméletlenül megmutatja, mennyi erőszakot képes a civilizált ember hétköznapinak álcázni, akkor ezt a könyvet nagyon ajánlom. Simán lehet, hogy a végén nem a vadontól fogsz félni, hanem attól, ami teljesen átlagos nappalikban tud szörnyeteggé válni.

Hosszabban TikTokon: https://vm.tiktok.com/ZNRGx8Cdg/