Eragon - Örökség

Nagyon izgalmas és kalandos egy történet.

Továbbra is tartom, hogy ez a könyv nem nekem szól. Összességében egy jó történetünk van. Van egy sárkányháton utazó Luke Skywalker, aki középföldére tévedett. A mellékszereplők (talán) szuperül ki vannak találva. Tetszik, hogy nem mindig csak egy nézőpontból követjük az eseményeket. Tetszik, hogy bele látunk a politikába, a szereplők motivációjába. Nagyon részletesek a táj/hely leírások. Megismerjük a világ történelmét is, a fajok hitvilágát. Tehát összességében komplex, szépen felépített világról beszélünk.
Ami nekem nem tetszett: mindegyik kötetben utazik Eragon, az utazás alatt baromi sok elmélkedés van. Persze meg kell ismernie saját magát, tök jó kis önismereti részek ezek, de a harmadik kötet végére már iszonyatosan untam. Amikor már végre azt hinném, hogy haladunk a cselekménnyel, megtorpanunk valami morális pontotn, ahol megint elmélkedik mindenki fejezeteken keresztül. A gyerekem kiolvasott1 hét alatt 1 részt, és nem értem hogy…
Kedvenc karakterem: Roran. Hatalmas karakter fejlődése van. Tisztán, nyersen, lényegre törően. Nem vakarózik sokat a dolgokon. Igazi „fogd meg a söröm” szereplő. Imádtam az összes fejezetet ami róla szólt.
Saphirát is nagyon bírtam. Annyira nő, és annyira macska, hogy az is fantasztikus.
Nem tudnám össze foglalni, hogy kinek ajánlanám, mert el kell kezdeni, és kiderül, hogy fekszik a könyv vagy nem. Végig olvastam én is mert maga a történet érdekelt. Annyi, hogy itt nem jött az az érzésem a végére, hogy úgy olvasnám még.
És ugye az a szép a világban, hogy nem vagyunk egyformák.

Imádom