Éjféli földbe temesd csontjainkat
51 értékelés alapján
Értékelések megtekintése
felhasználó listáján szerepel
Oldalak száma: 592
Agave Könyvek
(2025)
Nyelv: Magyar
ISBN: 9789635984282
Az Addie LaRue láthatatlan élete szerzőjének új, műfajokon átívelő regénye a halhatatlanság kísértéséről, a szűnni nem akaró vágyról és az éhségről szól, amely túléli az időt. Ez egy történet az éhségről. 1532, Santo Domingo de la Calzada. María vadon nő fel, ravaszul és szabadon – szépségét csak a szökésről szőtt álmai múlják felül. De jól tudja: ebben a világban sosem lehet más, csak trófea vagy báb a férfiak játszmáiban. Ezért, amikor egy titokzatos idegen másfajta utat kínál, María kétségbeesett döntést hoz. És megfogadja: soha nem tekint vissza. Ez egy történet a szerelemről. 1827, London. Charlotte látszólag békés életet él vidéken, mígnem egy tiltott pillanat mindent széttör. A családja száműzi, London pedig rideg és idegen. Egy gyönyörű özvegy megjelenése reményt hoz – és egy újfajta szabadság ígéretét. De a vágy szabadsága mindig árat követel. Néha mindent. Ez egy történet a haragról. 2019, Boston. Alice egy új élet reményében hagy hátra mindent. De egyetlen éjszaka elég, hogy a múlt ismét nyomot hagyjon. Kérdések ébrednek, majd velük együtt valami sötétebb. Alice pedig válaszokat akar. És vért. Ez egy történet az életről – arról, hogyan szakad meg, és hogyan kezdődik újra
Olvasói vélemények összefoglalója
Az Éjféli földbe temesd csontjainkat fogadtatása összességében pozitív, de nem egyhangú: sok olvasót magával ragadott, mások viszont nehezen kapcsolódtak hozzá. V. E. Schwab lírai, költői nyelvezetét, érzékletes leírásait és a fordítást többnyire nagyra értékelték, a regényt pedig sötét, melankolikus és érzelmileg intenzív hangulat jellemzi.
Különösen a három nő eltérő nézőpontja, a több idősík lassú összefonódása és a szereplők belső vívódásai arattak sikert, bár María és Charlotte története általában erősebben hatott, mint Alice-é. Ugyanakkor többen túl lassúnak, hosszúnak vagy ismétlődőnek találták a cselekményt, és néhány olvasó szerint a lírai stílus érzelmi távolságot teremtett. A lezárás megítélése szintén megosztó, ezért ez a könyv elsősorban azoknak ajánlható, akik a pörgős vámpírtörténetek helyett hangulatos, gótikus és karakterközpontú olvasmányra, valamint női és LGBTQ-témákra nyitottak.
Különösen a három nő eltérő nézőpontja, a több idősík lassú összefonódása és a szereplők belső vívódásai arattak sikert, bár María és Charlotte története általában erősebben hatott, mint Alice-é. Ugyanakkor többen túl lassúnak, hosszúnak vagy ismétlődőnek találták a cselekményt, és néhány olvasó szerint a lírai stílus érzelmi távolságot teremtett. A lezárás megítélése szintén megosztó, ezért ez a könyv elsősorban azoknak ajánlható, akik a pörgős vámpírtörténetek helyett hangulatos, gótikus és karakterközpontú olvasmányra, valamint női és LGBTQ-témákra nyitottak.
Értékelések
Értékelés4,2
51 értékelés alapján
5
15 ×
4,5
9 ×
4
13 ×
3,5
7 ×
3
5 ×
2,5
2 ×
2
0 ×
1,5
0 ×
1
0 ×
Bejegyzések
66
Éjféli földbe temesd csontjainkat
V. E. Schwab
Interjú a vámpírral hangulat de női szemszögből.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Éjféli földbe temesd csontjainkat
V. E. Schwab
Az írónő csodásan ír, de ez most valahogy nem jött át nekem. Olvastam az Eddie LaRue láthatatlan élete c. könyvét, ami zseniális, ez viszont hol érdekelt,hol nem, hol át lapoztam ( ritkán csinálok ilyesmit) hol, nem.
Valahol vitt a történet, valahol untam az egészet. Maga a történet jó. Az elgondolás és az írásmód is jó, de még se. Nehéz megfogalmazni, mert nem akarok rosszat mondani róla és nem is fogok. Egyszerűen összeségében ez most nem tetszett nekem, hiába voltak nagyon szuper elgondolások benne. Szóval nagy kár :/
Valahol vitt a történet, valahol untam az egészet. Maga a történet jó. Az elgondolás és az írásmód is jó, de még se. Nehéz megfogalmazni, mert nem akarok rosszat mondani róla és nem is fogok. Egyszerűen összeségében ez most nem tetszett nekem, hiába voltak nagyon szuper elgondolások benne. Szóval nagy kár :/
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
Éjféli földbe temesd csontjainkat
V. E. Schwab
Három kor, három nő, három történet, de mindhárom összefügg. Összefonódnak, mint a borostyán tapadós indái, melyeket szétszakítani könnyű, de kiírtani nehéz.
Egy történet az éhségről.
Egy történet a szerelemről.
Egy történet a haragról.
Ez egy történet az életről – arról, hogyan szakad meg, és hogyan kezdődik újra.
Hatalmas elvárásokkal, ám felkészületlenül vágtam bele ebbe a történetbe. Annyi tanácsot kaptam, hogy, ha nagyon kivagyok lelkileg, ne kezdjek bele, mert magával ránt és lehúz a posványos mélységbe.
Nagyon hamar ráhangolódtam, az írásmód és a fordítás elérte, hogy átérezzem a történetet, szinte az első oldalakról kezdve.
Szereplőink motivációi önmagukban egyszerűek: szabadok akarnak lenni. Mindhárman menekülnek a múltjuk, a tetteik, a hibáik elől, s bár zsigeri szinten hasonlóak, mégis teljesen különböző személyiségek.
María élete, mindkét élete és a halála szinonimája egymásnak: ugyanaz a kétségbeesett vágy, ugyanaz az éhség jellemzi, mégis szemellenzős, sőt, vak az igazságra.
Charlotte rossz kor szülötte, vágyai és érzései sokszor ellentmondanak egymásnak. Látható hibái ellenére mégis szerethető, elhiteti, hogy jót akar. Aztán egy ponton leomlik minden álca és felszínre tör a valódi énje.
Alice története a legrövidebb. Mégis, mélyen belelátunk a lelkében dúló kettősségre. Ő a legszánhatóbb, legkedveltebb karakter lehetne. DE.
Ez a történet mélységesen szomorú, fájdalmas, nyers és gyönyörű. Az örökös vágyódás az elérhetetlen után, a kielégíthetetlen éhség, az elemésztő magány, a megkövült gyűlölet, s kétségbeesett kapcsolódás utáni vágy egy mesterien felépített csapda, egy örvény, ami magába húz, s nem ereszt. Soha.
Ez a könyv nem a vámpírokról szól, hanem az életről. A vége felbosszantott, ugyanakkor ha nem így végződött volna, nem lett volna ekkora hatással rám. Pontosan olyan, mint az élet: nem habos-babos tündérmese.
Egy történet az éhségről.
Egy történet a szerelemről.
Egy történet a haragról.
Ez egy történet az életről – arról, hogyan szakad meg, és hogyan kezdődik újra.
Hatalmas elvárásokkal, ám felkészületlenül vágtam bele ebbe a történetbe. Annyi tanácsot kaptam, hogy, ha nagyon kivagyok lelkileg, ne kezdjek bele, mert magával ránt és lehúz a posványos mélységbe.
Nagyon hamar ráhangolódtam, az írásmód és a fordítás elérte, hogy átérezzem a történetet, szinte az első oldalakról kezdve.
Szereplőink motivációi önmagukban egyszerűek: szabadok akarnak lenni. Mindhárman menekülnek a múltjuk, a tetteik, a hibáik elől, s bár zsigeri szinten hasonlóak, mégis teljesen különböző személyiségek.
María élete, mindkét élete és a halála szinonimája egymásnak: ugyanaz a kétségbeesett vágy, ugyanaz az éhség jellemzi, mégis szemellenzős, sőt, vak az igazságra.
Charlotte rossz kor szülötte, vágyai és érzései sokszor ellentmondanak egymásnak. Látható hibái ellenére mégis szerethető, elhiteti, hogy jót akar. Aztán egy ponton leomlik minden álca és felszínre tör a valódi énje.
Alice története a legrövidebb. Mégis, mélyen belelátunk a lelkében dúló kettősségre. Ő a legszánhatóbb, legkedveltebb karakter lehetne. DE.
Ez a történet mélységesen szomorú, fájdalmas, nyers és gyönyörű. Az örökös vágyódás az elérhetetlen után, a kielégíthetetlen éhség, az elemésztő magány, a megkövült gyűlölet, s kétségbeesett kapcsolódás utáni vágy egy mesterien felépített csapda, egy örvény, ami magába húz, s nem ereszt. Soha.
Ez a könyv nem a vámpírokról szól, hanem az életről. A vége felbosszantott, ugyanakkor ha nem így végződött volna, nem lett volna ekkora hatással rám. Pontosan olyan, mint az élet: nem habos-babos tündérmese.
Jelentkezz be hogy láthasd a kedveléseket és hozzászólásokat
... és még 63 további bejegyzés
Az összes bejegyzés és értékelés megtekintéséhez jelentkezz be!
Bejelentkezés