Egy patikárius feljegyzései 2.

Több udvari játszma, komolyabbak a veszélyek, és végre Maomao múltja is hangsúlyosabb szerepet kap. Az első kötet után azt hittem, már pontosan tudom, mire számíthatok tőle, de kellemesen csalódtam.

Maomao ezúttal Jinshi szolgálatában dolgozik a külső palotában, ahol természetesen ismét sorra találják meg a különös esetek. Én azt szeretem benne a legjobban, hogy miközben mások csak egy balesetet vagy betegséget látnak, ő azonnal keresni kezdi az apró ellentmondásokat. A kezdetben különállónak tűnő rejtélyek lassan összekapcsolódnak, és egy olyan ügyhöz vezetnek, amely már nemcsak az udvar biztonságát, hanem Maomaót és Jinshit is közvetlenül érinti.

Kettejük dinamikája szerintem továbbra is nagyon szórakoztató. Jinshi egyre nehezebben rejti el, hogy fontos számára a lány, Maomao viszont még mindig sokkal nagyobb érdeklődést mutat a mérgek és gyógynövények iránt. Én kifejezetten szeretem ezt a kontrasztot közöttük. Gaoshun és Suiren jelenetei pedig remekül kiegészítik őket, és sok humoros pillanatot hoznak a komolyabb részek közé.

A kötet legérdekesebb új szereplője számomra Lakan volt. A különc stratéga felbukkanása azonnal feszültséget teremt, a kék rózsákhoz kapcsolódó feladata pedig nemcsak Maomao találékonyságát teszi próbára, hanem a lány szomorú múltját is felfedi. Én azt szerettem ebben a történetszálban, hogy sokkal érzelmesebbé és összetettebbé tette ezt a részt.

Nekem a második kötet még jobban tetszett, mint az első. Szerintem lendületesebb, egységesebb, és a rejtélyek mellett a szereplők kapcsolatára is több figyelmet fordít. Maomao továbbra is üdítően különc főhős, akit egyszerűen nem lehet nem szeretni.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti az okos női főszereplőket, a palotai intrikákat és a különleges hangulatú nyomozásokat.