Egy pap vallomása

Nagyon érdekesnek, ötletesnek találtam az alap elképzelést: egy pap egy bűncselekmény keretében végez kísérletet, hogy bizonyítsa vagy cáfolja, hogy létezik-e egy felsőbb hatalom. Más szóval kísérletet tesz arra, hogy vissza tudja-e kapni a hitét. Szuper ötlet! A karakterekre megfelelő mélységig lehetett rálátni, én szeretem, ha nincs minden az olvasó szájába rágva és maradnak homályba vesző részletek, amiket tovább lehet gondolni. Az egyetlen, ami zavart, hogy voltak felesleges részek, a könyv hangulatához nem illő kifejezések, de ezek valahogy elmaradtak a könyv második felében. Engem alapvetően megvett, jöhet a második rész!

Izgalmas, felkavaró, letehetetlen. Az ötlet bizar, de elgondolkodtató kérdéseket vet fel. Az első könyvem volt az írótól, azóta már a trilógia másik két kötetet is elolvastam, de még biztosan fogok többet is. Érdekes volt a magyar nevekkel, magyar helyszíneken játszódó történet, amikor nemcsak a leírás miatt tudod elképzelni a helyszíneket, hanem akár naponta arra járható... hátborzongató.

Mindent megvallok?

Egyszerre vérpezsdítő és fagyasztó alkotás, amely nem enged el, és miatta megkérdőjelezel saját magadban mindent. Első regényem volt az írótól, de bizton állíthatom, hogy nem az utolsó. Alig várom a sorozat folytatását. Amíg olvastam az első részt, nem mertem elolvasni a második fülszövegét, de ahogy a végére értem, azonnal tudni akartam, mi is fog várni rám – és nem csalódtam! Most azonnal olvasni akarom!

Egy ilyen regény után nekem nagyon nehéz szóhoz jutni, mivel teljesen felkavart és megérintett. Elmondom nektek, hogy engem a téma, amit az író belevitt, nagyon felborzolt. Nem vagyok vallásos, nem járok misére, semmi ilyesmire, és elítélem az egyházat, mivel vizet prédikál és közben bort iszik. Továbbá egyre több olyan hír terjeng, hogy régen példának okáért egy apácazárdát és egy papi házat a föld alatt egy titkos folyosó kötött össze, és a közeli temetőben rengeteg csecsemőcsontvázat találtak. De van olyan is, ami például Rómában játszódik, ahol egy apáca a zárdájából bordélyházat kezdett el üzemeltetni… És manapság is vannak azért olyan esetek, amelyek miatt azt mondom, hogy ez egy beteges dolog, és csak visszaélnek a kezükbe adott hatalommal. De ez egyéni vélemény, én senkit nem ítélek el azért, mert vallásos, vagy azért, mert esetleg nem az. Nekem a családomban mindenki hívő például.

Na, de elég a polgárpukkasztásból, azt ráhagyom a könyvre, amelyben elég sok ilyen elő is fordul, és ezeket imádtam benne, mivel fontos, hogy az emberek szemét felnyissuk azokra a dolgokra, amelyeket nem akarnak meghallani vagy meglátni. De érdekes, hogy: „(…) Ez kell a népnek. Cirkusz!”
Érdekes és élvezetes volt egy olyan krimit olvasni, amelyben már a könyv fülszövegében kiderül, ki a tettes, és mi volt a bűne. Nagy bátorság – és talán egy kis őrültség is – kellett ennek a könyvnek a megírásához, mivel Magyarország nagy része hithű katolikus, és ez jól felborzolja a kedélyeket. Egy pap, aki élve eltemet két embert, utána pedig bemegy a rendőrségre vallomást tenni? De ez vajon milyen célt szolgál? Tényleg létezik Isten? Meg tudjuk határozni egy emberről, hogy teljesen, velejéig rossz, vagy patyolattiszta? Szabad-e nekünk Istent játszani, dönteni sorsok felett, ítélkezni mások felett? Érdekes, mégis kissé viszolygást keltő ötlet. Mi lett a vége? Nos, úgy pofán csapott, hogy még most sem tértem magamhoz.

De vajon létezett-e jó vagy rossz a történetben?

A véleményem tovább olvashatod a blogomon: