Dragon Cursed - Sárkányátok

A könyv olvasása közben a gyűlölet és a düh kavargott bennem, a kialakult rendszerrel, a törvényekkel, a szabályokkal szemben és azért, mert mennyire megvezethető is az ember, ha szorult helyzetbe kerül. És ezek az érzések csak fokozódtak bennem, ahogy a történet haladt előre, ahogy a próbák egyre kegyetlenebbek lettek. Minek is külső ellenség az embernek, ha saját embertársaink bánnak velünk állatként és veszik semmibe a fájdalmunkat, szenvedésünket, az élethez való jogunkat.

Gondolom ezek után nem kell mondanom, hogy ez nem egy cuki kis romantasy. Ez egy kegyetlen, sötét világ, ahol a próbák élet-halálra mennek, de nem más a “cél”, minthogy a végén Vinguard teljes jogú polgára lehetsz. De vajon tényleg olyan nagy dicsőség?

Ez volt az első könyvem az írónőtől, ezért nem tudtam, mire számítsak, de teljesen lenyűgözött az a világ, amit felépített. Az Örökárnyék elpusztította az emberiséget, az egyetlen menedék Vinguard városa maradt. Az életben maradt emberek folyamatos harcot vívnak a sárkányokkal, és ha ez még nem lenne elég, belülről is veszély fenyegeti őket. Ugyanis bármelyikük lehet sárkányátokkal fertőzött, az egyetlen megoldás pedig rá a halál. Így minden polgárnak, amikor betölti a tizennyolcadik életévét, egy három hetes próbán kell részt vennie, amit ha teljesít, örök dicsőségben részesül. Amennyiben túléli. Azonban nem csak a próbák kegyetlenek, a résztvevőket folyamatosan sanyargatják, a határaikat feszegetik, mert a cél egyszerű: meg kell törni ahhoz az embert, hogy a sárkányátok előjöjjön.

Már rögtön az első oldalakon bedob az írónő a mélyvízbe minket, csak úgy repkednek az új fogalmak, meghatározások. Emiatt egy kicsit el voltam veszve a történet elején, de apránként minden világossá válik és értelmet nyer. A könyv közepén egy kicsit számomra megült a sztori, de aztán újra lendületet vett és csak úgy pörögtek az események. Nagyon jól adagolta az írónő a fordulatokat és a titkokat, folyamatosan kapunk valamit, amitől csak még jobban nő a feszültség, ami a könyv végére a tetőfokára hág.

De nem csak az alapsztori, hanem a karakterek is nagyon érdekesek. Itt van Isola, aki 12 éves kora óta annyi fájdalmat átélt, egy küzdelem az egész élete. Mégsem törik meg, küzd és nem hajlandó behódolni a rendszernek. Saipha egy hihetetlenül szeretnivaló barát, aki mindig ott van Isola mellett és fordítva. Lucan egy titokzatos karakter, akiről az egész könyvön keresztül találgattam, hogy valóban lehet-e bízni benne, szinte oldalról oldalra változott róla a véleményem. És Darius atya… nos igen, róla nehéz bármi jót írni.

Számos meglepetést tartogatott a történet a vége felé is, szinte csak egy-kettő volt, amire számítottam, úgyhogy a végét egy szuszra el is olvastam, nem tudtam letenni. És hát a vége… több megválaszolatlan kérdésem is maradt, úgyhogy nagyon várom a folytatást.

A fél csillag levonás mellett végül azért döntöttem, mert nem teljesen voltam megelégedve a fordítással, néhol túl kezdetlegesen voltak összerakva a mondatok és több hiba is volt a könyvben (elírások, hiányzó betűk, kötőszavak.) De ettől független nagyon szerettem és ajánlom minden fantasy rajongónak, aki szereti a sötétebb hangulatú, kicsit kegyetlenebb világ felépítésű történeteket.

Köszönöm a Rainydays Kiadónak a könyvet!

Sokan ismeritek és szeretitek az írónőt, hiszen hazánkban már jó pár könyve megjelent, úgy mint a Mágiával egyesülve, az Ébredő szél és az Arkánum Akadémia sorozatok. Így nem kell bemutatni a szerzőt. Bár nekem ez volt az első mű, amit tőle olvastam, de azt biztosan elmondhatom a Sárkányátok után, hogy nem az utolsó, amit kézbe vettem, veszek.

Első ránézésre már elmondhatom, hogy szerintem nagyon szép borítót és élfestést kapott a kötet. Már önmagában ez nagyon tetszik és ehhez még a történet is hozzájön.

Adott egy pusztulásra ítélt, felperzselt világ, ahol az emberiség utolsó menedéke Vinguard városa. A lakókra nemcsak a fejük felett köröző, perzselő sárkányok jelentenek halálos veszélyt, hanem a lakosok között megbúvó átok is, ami bárkiben benne lehet, csak elrejtve. Az átok, ami rejtve van, de ha kiteljesedik, akkor bárkiből, bármikor vérszomjas szörnyeteg válhat. Legalábbis ezt tanítják a gyerekeknek. Ebben a kegyetlen rendszerben minden 18 éves fiatalnak át kell esnie egy fojtogató, brutális próbatételen, amit Beavatásnak neveznek. Ez borzasztó, embert próbáló események, próbák sorozata. Nem csak a testet, de a lelket is rendesen próbára teszi, megtépázza. A Beavatáson keresik a fertőzött fiatalokat, akiket elválasztanak a sárkányvadászoktól. Ezt a próbatételt követhetjük nyomon a történet során.

Isola Thaz, a főszereplő, akit az egész város újjászületett harcosként, hősként ünnepel. A gond csak az, hogy miközben a nép a megváltót látja benne, ő rettegett titkot őriz. Nem tudja, ki is ő valójában. Egy titkot őriz: ugyanis attól fél, hogy ő maga is sárkányátok alatt áll, hordozza magában. Ha ez mind nem lenne elég, akkor ott van mellette a nagyon szexi Lucan, aki árnyékként követi a lányt mindenhova. A fiú sokkal többet tud a lányról, mint bárki, aki ismeri Isolat. A kettejük közötti dinamika tette még inkább izgalmassá az amúgy sem egyhangú történetet.

Bővebb ajánló itt olvasható:
https://szemrevalo.wordpress.com/2026/08/19/dragon-cursed-sarkanyatok/