Nyolcéves koromban találkoztam West Havennel. Kilencéves koromban tanított meg pókerezni, és tizenegy éves koromban papírrepülőket hajtogatott velem. Tizenhat éves voltam, amikor megcsókolt. Ő volt a legjobb dolog, ami a montanai családi vakációkon történt velem. Ő volt az, aki elrabolta a szívemet. Huszonhárom éves voltam, amikor az élet elszakított minket egymástól... Évekkel később, a fogadalmamat megszegve térek vissza a birtokra, ezúttal nem vendégként, hanem az új tulajdonosként. West nem örül neki, hogy itt vagyok, de pontosan tudja, hogy csak én segíthetek megmenteni a családi örökséget. Nem könnyű együtt dolgozni, és szembenézni a régi emlékekkel, de ez csak egy átmeneti állapot. Keresztúthoz értünk. Ha nem szeretek újra bele West Havenbe, talán lezárhatjuk a múltat, és végre el tudunk búcsúzni egymástól.
Spoilermentes
Olvasói vélemények összefoglalója
Crossroads - Keresztutak fogadtatása kifejezetten pozitív: az olvasók többsége érzelmes, magával ragadó és könnyen olvasható romantikus történetként írta le. Különösen sokan dicsérték a montanai, kisvárosi és cowboyos hangulatot, valamint a részletgazdag, mégis kellemes tájleírásokat.
Nagy sikert aratott a szerethető főpáros, a köztük érezhető kémia, a váltott nézőpont és a múltat fokozatosan feltáró két idősík; ezek többek szerint végig fenntartották az érdeklődést. A könyv a romantika mellett érzékenyen érinti a gyászt, a veszteséget, a gyógyulást és az újrakezdést, ezért sok olvasót meg is hatott, miközben a humoros párbeszédek könnyedséget adtak neki.
Néhányan egyszerűnek vagy kiszámíthatónak találták a cselekményt, illetve úgy érezték, hogy a romantikus kibontakozás túl lassú, a konfliktus pedig nem kapott elég mélységet; a jelen és a múlt váltakozása sem mindenkinek működött. Összességében azoknak ajánlható, akik érzelemdús, lassan építkező kisvárosi románcra vágynak, és nem zavarja őket néhány erotikus jelenet sem.