Bride - A menyasszony

Ez elején nagyon lassan haladtam vele. Annyira kusza volt ezekkel a visszaemlékezésekkel is, elég nehéz volt követni.
Azután viszont úgy a felétől kezdtek beindulni a cselekmények és egyre jobban tetszett. Maga a történetszál egész jó volt, a világfelépítésről és a különböző fajok szokásairól többet is szívesen megtudtam volna. Ennek függvényében mégis sikerült egy nap alatt kiolvasnom a könyvet.

Misery karaktere nem volt rossz, bátor, igazi harcos természetű nő. A tudatlansága is aranyos volt, ahogy próbált többet megtudni a farkasok szokásairól.

Lowe-t először nem nagyon tudtam hova tenni, végül nála is a könyv közepétől kezdtem érezni az áttörést. A kedves, apró gesztusok amiket tett Miseryért nagyon elragadó volt.

Összeségében nem volt rossz könyv, a folytatást is biztosan el fogom olvasni, hogy többet megtudja Serenáról is. Tekintve hogy úgymond miatta kezdődött ez az egész.

Összességében nem volt rossz könyv, de sajnos nem is igazán győzött meg.
Valahogy a haladás is nehézkes volt, sokszor éreztem úgy, hogy a történet vontatott, és nem tudott magával ragadni. Hiába olvastam tovább, nem alakult ki bennem az az érzés, hogy egyszerűen nem tudom letenni, vagy hogy mindenképp tudnom kell, mi fog történni.
Számomra a karakterek sem jöttek át igazán, így nehezebben tudtam kapcsolódni hozzájuk. Emiatt az olvasásélményem sem lett annyira meghatározó, mint amire előzetesen számítottam.
Egyszeri olvasásnak teljesen jó volt, nem bántam meg, hogy elolvastam, de számomra nem lett emlékezetes.

Kicsit csalódott vagyok, nagyon tetszett, szórakoztató volt és imádom Misery-t és Serenát is, annyira jó karakterek, bírom a humorukat, de az a baj, hogy nekem nagyon komolytalan volt. Azt hittem, hogy ez valami szivettépő, izgi romantikus könyv lesz, de annyira átlag, hogy 2 hét múlva emlékezni sem fogok rá. Félre ne értsetek, jó kis könyv, de ennél többet vártam tőle.
A végén amikor már azt hittem átmegyünk valami igazán durvába, amitől végre érezni fogok valamit a könyv iránt, amitől megfontoltam volna, hogy megtartom, arról kiderült, hogy egy jól eltervezett csel és egy percig sem kellett stresszelni semmi miatt. Az egyetlen ütőkártyát is a kukába dobták ezzel és kaptunk egy nyálas happy endet.
Szóval ja, ha elolvastam a második részt, akkor szépen továbbadom, úgy sem fogok rá emlékezni pár hét múlva. Azért kár a kimaradt lehetőségekért, de azért még mindig élvezhetőnek gondolom a könyvet, csak hát ez egyszerolvasósra sikerült.🤷‍♀️