Egy kemény, uralkodó Bratva herceg Egy rettenthetetlen, őrült kartell hercegnő Alekszandr Volkov Szigorú kontroll alatt éltem az életemet. Szigorúan magamra és az érzelmeimre hallgattam. A múltam sebei összetörtek. Bűntudattal és gyötrelemmel teli. Amikor a húgomat elrabolták, a legrosszabbtól féltem. Hogy ugyanaz a sors várt rá, mint anyánkra. Felkavarta azokat az érzéseket, amelyeket olyan kétségbeesetten próbáltam eltemetni és figyelmen kívül hagyni. Sosem számítottam rá, hogy megtalálom. Drea Ortega. Egy 1,5 méteres, tetovált gyilkológép, akitől elállt a lélegzetem attól a pillanattól kezdve, hogy megláttam. Ő volt a fénysugár a sötét, kaotikus világomban. A szívem. A lelkem. A mindenem. Drea Ortega Imádtam az életemet a kartellben. Kegyetlen és erőszakos volt. Durva és véres. Mindent alaposan élveztem. Tetszett, ahogy kihívások elé állított. Arra kényszerített, hogy gyorsan gondolkodjak és alkalmazkodjak. A munkám során néha előfordult, hogy elraboltak. Nem volt miért sírni. Nem volt miért aggódni. Feltűrted az ingujjad, és a lehető legjobban kezelted a helyzetet. A Bratva család rémálmok tárgya volt. Brutalitásukról és kegyetlenségükről szóló pletykák messzire terjedtek a szervezett bűnözés világában. Apám azt mondta, kerüljem el őket, és most az oroszlánok barlangjában ragadtam. Soha nem számítottam rá, hogy megtalálom. Alekszandr Volkov. Magas. Sötét. Szexi. Dögösebb volt, mint amire bármelyik férfinak joga lenne. Több mint 2 méter magas, színtiszta izomzat és bűn, titkos aranyszívvel. Berontott az életembe, és most már nem voltam biztos benne, hogy tudok élni nélküle.