Blue Lock 1. (magyar)

Isagi Yoichi egy fájó vereség után meghívást kap a Blue Lock programba, ahol 300 fiatal csatár verseng, hogy belőlük kerüljön ki Japán legjobbja. A programot vezető különc figura, Ego Jinpachi szerint ehhez a tehetség mellett jókora adag önzőségre is szükségük lesz, ami a csapatjátékhoz szokott Isaginak kissé nehezére esik. És ha ez még nem volna elég stresszes, a kiválasztásnak egy másik komoly tétje is van: aki kiesik, a japán válogatottság lehetőségét is elveszíti.

Olvasás közben többször is elgondolkodtam azon, én vajon hogyan boldogulnék ebben a helyzetben. Hogyan dolgozz együtt azokkal, akiket közben le is kell győznöd? Mikor segítsd a másikat, és mikor vállald magadra a döntést? Megéri feláldozni mások karrierét a sajátodért?

Isagi és társai számtalan kihívással és kérdéssel találják szemben magukat, miközben folyamatosan igyekeznek helytállni. Isagi bizonytalansága különösen közel hozta hozzám a karakterét: érthető, hogy a korábban megszokott csapatjáték után nehezen találja a helyét ebben a versengésben.

Nomura Yusuke rajzait pedig különösen szerettem, elképesztően szépek. A lendületes mozdulatok, a hangsúlyos tekintetek és az időnként egészen szélsőséges arckifejezések jól átadják, mekkora nyomás alatt vannak a fiúk.

Sokatok valószínűleg már találkozott az azonos című animesorozattal. Nekik külön csemege lehet végre magyar nyelven is olvasni a mangát.

Számomra ez az első kötet tökéletes bevezetés volt a szereplők és a program kegyetlen szabályainak megismeréséhez. Kíváncsivá tett, hogyan birkózik meg Isagi az előtte álló kihívásokkal, és mennyit változtat majd rajta ez az egész.
Alig várom a folytatást!